A táplálkozás mind az egészségmegőrzés, mind a gyógyítás központi kérdése, hiszen a táplálék anyagai képezik a testet felépítő fiziológiai és anatómiai rendszerek (dósa, dhátu, mala) alapját. A táplálék mennyisége és minősége határozza meg ezek újraképződését, regenerálódását, működésük milyenségét, mindezeken keresztül az egész test illetve szervezet működését, az egészség megőrzését, illetve a betegségek létrejöttét és megszűnését is.
A táplálkozásra vonatkozó általános törvényszerűségek hét szempontja:
1. Az egyes tápanyagoknak a testi folyamatokra gyakorolt hatása, amely független a főzéstől, az elkészítés módjától.
2. A tápanyagok együttes hatása a testi folyamatokra. Két vagy több tápanyag kombinációja olyan új tulajdonságokat hozhat létre, amely az egyes tápanyagokra nem, csak a kombinációjukra jellemző. (Pl. a ghí és a méz külön-külön tápláló, egészséges tápanyagok, együtt fogyasztva azonban hatásuk káros a szervezetre.
3. A tápanyagoknak az eredeti alapanyaghoz képest új, különböző eljárásokkal (tisztítás, sütés, főzés, köpülés, tárolás) kialakított tulajdonságai. Az átalakított tápanyag az eredetihez képest eltérő hatást fejt ki a testi folyamatokra.
4. A tápanyagok mennyiségének és az alkotórészek mennyiségének, arányának optimalizálásával biztosítani kell a test dósái, dhátui és malái mennyiségi és működésbeni kiegyensúlyozottságát.
5. A hely: vonatkozik a tápanyag származási helyére, valamint az egyén életterére, amely földrajzi, éghajlati, biológiai, társadalmi, családi és az adott hely szokásainak megfelelő sajátosságainál fogva meghatározza a táplálkozást. Lehetséges, hogy egy egészségesnek tartott táplálkozási szokás más földrajzi, éghajlati, társadalmi helyen nem alkalmazható.
6. Az idő: vonatkozik az étkezés időpontjára, mert még a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék is csak a megfelelő időben fogyasztva fejti ki optimális hatását. Másrészt vonatkozik a napszakra és az évszakra, az előző étkezéstől eltelt időre, valamint az egyén életkorára.
7. A táplálkozás módja az alábbi szempontok figyelembevételével:
A táplálkozás nyugalmas helyen, tisztálkodás után történjék, közben figyelmünk a táplálkozáson kívül ne irányuljon semmi másra.
Az ételeket meghatározott sorrendben és mértékben helyes elfogyasztani: a gyomor kétnegyedét szilárd, egynegyedét folyékony táplálékkal töltsük meg, egynegyedét pedig hagyjuk üresen. A különböző ízű ételek elfogyasztásának sorrendje: az étkezés elején az édes, közepén a savanyú és sós, végén az erős, a keserű és a fanyar ízeket javasolja az Ájurvéda.
A különböző típusú ételekhez használjunk ún. kiegészítő anyagokat vagy táplálékokat, amelyek közül a legismertebb a víz, továbbá a tej, a gyümölcsök és a zöldségek savanyított, olajos készítménye.
Az étkezés végeztével fogyasszunk a száj higiénéjét és az emésztés teljességét elősegítő anyagokat.
|
|
Megosztás |
|
