Amellett, hogy több és több magyar árut vásárolunk, az ár és minőség után a választáskor egyre fontosabb szempont, hogy a terméken megtalálható-e a bio-jelölés.
A fogyasztók számára a bio és öko szavak azon üzenetet hordozzák, hogy a termékek az egészséges életre, vagy a környezetre tekintettel készültek.
A bio és öko kifejezések között nem teszünk különbséget a mindennapi szóhasználatban, viszont a vonatkozó jogszabályok az „ökológiai” esetleg „biológiai” szavak használatát írják elő.
Fontos tudni, hogy a bio megnevezés elkülönül az egyéb, divatos kifejezésektől, mint például az „alternatív”, „integrált”, „natúr”, „reform”, „vegyszermentes”.
Biogazdálkodás során tilos a szintetikus vegyszerek, műtrágyák, növényvédő szerek, mesterséges adalékanyagok használata, tilos a GMO-k (génmódosított szervezetek) alkalmazása, az ionizációs besugárzás, az állattartásban antibiotikumok, hozamfokozók használata.
Több országban, beleértve Magyarországon is, jogszabályok írják elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék „bio”, „öko” jelölésű.
A 2009. évi XXVIII. törvény szerint ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer vagy takarmány hozható forgalomba, amely a 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott feltételek szerint lett előállítva.
A lefektetett elvek betartását igazolnia kell egy független, elismert ellenőrző-tanúsító szervezetnek. A szervezet ellenőrzése teljes körű: vagyis a terméket, élelmiszert figyelemmel kíséri a termőföldtől egészen a fogyasztóhoz jutásig. Magyarországon a biominőséget ellenőrző cégek pl. a Biokontroll Hungária Kft. (HU-ÖKO-01), illetve az Ökogarancia Hungária Kft. (HU-ÖKO-02).
Egy élelmiszer csak akkor jogosult az ökocímkézésre, ha összetevőinek legalább 95%-a biogazdálkodásból származik. Ha az ökológiai összetevők aránya 70-94,9%, akkor feltüntethető a terméken, hogy biotermelésből származó alkotót tartalmaz, természetesen az arány megjelölésével. De mit is jelent, ha az „átállási termék” jelöléssel találkozunk? Ekkor arra kell gondolnunk, hogy a terméket legalább egy éve ellenőrzött területen termelik. Abban az esetben, ha a fő összetevő halászati vagy vadászati termék, a feldolgozott termék összetevőinek felsorolásában – a megnevezéssel egy sorban - alkalmazhatók a korábban már említett kifejezések.
Mi szerepel a címkén?
A címkézésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak a biotermékeknél is, mint általában: fel kell tüntetni a termék megnevezését, összetételét, minőség megőrzési időre utaló dátumot, gyártót, és ezen kívül az ellenőrző szervezet utolsó ellenőrzésének dátumát, a szervezet nevét és kódszámát.
Praktikus tanácsok
Amit jó ha tudunk, és mindenképp keressünk a címkén, ahhoz, hogy biztosan tudjuk: valóban bioterméket vásárolunk:
1. Az ellenőrző szervezet neve, kódszáma, a legutolsó ellenőrzés dátuma
2. Az összetevők felsorolásában az ökológiai összetevők százalékos arányát a mezőgazdasági összetevők teljes mennyiségéhez képest (ezen jelzéseket egyforma színben, méretben és betűtípussal kell feltüntetni)
3. Az ellenőrzött alkotórészek gyakran *-gal vannak jelölve
4. A termékeket főként mezőgazdasági eredetű összetevőkből állítják elő (a hozzáadott vizet és konyhasót nem kell figyelembe venni)
5. Ökológiai összetevő nem lehet jelen ugyanazon nem ökológiai formájú, vagy átállásból származó összetevővel együtt
6. Ha piacon, vagy árucímkével nem jelölt ömlesztett terméket vásárolunk, - például zöldséget, gyümölcsöt -, az árukísérő bizonylat és a megnevezésről szóló minősítő tanúsítvány alapján győződhetünk meg az eredetről. Ilyen tanúsítvánnyal minden bioterméket árusító kereskedőnek rendelkeznie kell!
|
|
Megosztás |
|
