A csicsóka titka

Elsosorban a szegények eledele volt, és az állatokat is ezzel etették. Az elmúlt években azonban újra „felfedezték”, és hasznosítják az étkezés során, különösen, hogy a benne rejlo anyagok táplálkozástani értéke igen nagy.

A csicsóka a napraforgóhoz hasonló, magas növésu, majdnem ugyanolyan virágú növény, melynek a talajban értékes gumói nonek. Ezek 10 - 12 cm hosszúak és 5–7 cm vastagak. Több neve ismert: jeruzsálemi articsóka, csókarépa, pityóka, csókapityóka. Oshazája Észak-Amerika, ahol az indiánok nemcsak étekként, hanem tápláló-gyógyító ereju növényként is hasznosították. Magyarországon az 1600-as években terjedt el, mégsem tudott igazán teret hódítani. Mellozése szinte teljesen érthetetlen, hiszen hasznos konyhanövény, megterem a ridegebb éghajlaton is és az íze is kiváló.
* A gumó szénhidrátja az inulin, melyet az emberi szervezet inzulin nélkül is képes hasznosítani. Az inulin csökkenti a vér magas inzulinszintjét és rákellenes hatással is rendelkezik.
* A gumó 20% szénhidráttartalma mellett 2% fehérjét és 2% értékes rostot is tartalmaz. A rostok segítenek az emésztésben és a koleszterintartalmak, méreg és rákkelto anyagok megkötésében, gyorsult eltávolításában. Ballasztanyag-tartalma gyorsan jóllakottság érzését kelti, ezáltal megakadályozza a túltáplálkozást, az elhízást is.
* Ásványi anyagok: kalcium, kálium, foszfor és magnézium.
* Vitamintartalom: béta-karotin, tiamin, aszkorbinsav, niacin, riboflavin.
* Esszenciális aminosavak: aszpargin, tisztin, triptofán, lizin
* Növényspecifikus anyagok: szaponin, kolin, betanin.
A gumó egyedülálló regeneráló, hidratáló, bornyugtató, bortápláló és frissíto hatással rendelkezik, ezért kozmetikai alapanyagként is használják.

A csicsóka nagyon könnyen szaporítható. A növény jól turi a szárazságot és a hideget egyaránt, egész évben friss marad, és szinte semmit sem veszít tápértékébol, ezért az otthoni kiskertekben is termesztheto, és télen raktározható.