A mesterséges intelligencia jogi határaihoz érkeztünk? Mi lehet a jogi korlátja a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) terjedésének elsődlegesen polgári jogi oldalról?
A napokban olvashattunk egy hírt, miszerint a Schumacher család jelezte, hogy pert indít egy újsággal szemben, mert az újság közölt egy interjút Michael Schumacherrel. Az interjú során nem Michael Schumacher ad válaszokat, hanem egy mesterséges intelligencia által működtetett robot. Az interjúban képeket is közölnek (természetesen nem a pilótáról, hanem egy MI által rajzolt, bemutatott nem valódi figuráról). Az újság le is írja, hogy az interjú nem valós, hanem egy MI-nek tekinthető robot válaszol.
Mi következhet ebből?
Látszik az az egyre gyorsuló folyamat (különösen az elmúlt években), aminek során az MI emberi felhasználásának folyamatosan táguló lehetőségeit érhetjük tetten. Az MI hamarosan vezetni fog helyettünk, árut fog szállítani a lehetséges legoptimálisabb módon, az MI beépült a tőzsdei algoritmusokba és folyamatosan teret nyer a média világában is (nem kell sok és a jog területén is képes lesz a jogászokat segíteni). De mégis, hol van ennek a folyamatnak a határa? Van-e egyáltalán? Kell-e szabályozni? Létezik-e jelenleg szabályozás az MI-vel kapcsolatban? Mi az az MI egyáltalán jogi értelemben?
Az MI per se jelenleg sem európai uniós, sem hazai szinten nem esik szabályozás alá, vagy másképpen: az MI önmagában jelenleg (majdnem) teljesen szabályozatlan. Ne gondoljuk, hogy nem kell szabályokat betartania az MI-t alkalmazóknak, de azok a szabályok mint pl. a GDPR által szabályozott automatikus döntéshozatal, nem az MI-re tekintettel születtek, hanem a tárgykör szabályozásainak a részeként (lásd az adatvédelmet és a GDPR-t).
Az unió készít elő egy rendelettervezetet, ami éppen az MI adatokkal kapcsolatos korlátait (is) igyekszik szigorúan megszabni, és ha a GDPR automatikus döntéshozatali szabályaira gondolunk, az is korlátozza az MI felhasználását, ugyanakkor a szabályozás jelenleg rendkívül sporadikus és absztrakt. (Az MI fogalmával kapcsolatos cikkünket lásd itt.) Egyelőre nincs is olyan fogalom, olyan definíció, ami jogszabályi szinten rögzítené, hogy mi minősül mesterséges intelligenciának és mi az, ami nem.
Ebben a gyér szabályokkal lefedett szabályozási környezetben viszont (sporadikus és absztrakt szabályok) különös jelentősége van egy-egy bírósági döntésnek! A bírói gyakorlat – a jogszabályi szabályozás híján ki fogja alakítani az MI korlátait (is), ahogy azt már korábban, szabályozatlan jogtárgyakkal is tette.
Visszakanyarodva a Michael Schumachert MI-ként vagy MI-vel „megszólaltató” újsághoz és az azt követő botrányhoz (azóta lemondott az újság főszerkesztője is), a magunk részéről „drukkoljunk” annak, hogy a per elinduljon és a bíróság irányt mutasson ebben a kérdésben. Annak az iránymutatásnak nagyon nagy szerepe lehet a jövő MI szabályozása tekintetében (ahogy mondjuk egy hasonló esetnek az önvezető autó „által” okozott közúti baleset megítélése esetében). Hiszen ebben az esetben az eredményt tekintve mi különbség van az között, hogy az újság megjelentet egy MI által gyártott szöveget vagy az között, mintha az újság munkatársai írtak volna egy elképzelt Schumacher interjút? Az a határozott véleményünk, hogy semmi. Egy mindenki által tudottan fake-interjú vajon jogszerű? A magyar polgári jogban nehezen lehetne az újság álláspontját védeni, még akkor is, ha a közszereplőknek többet kell tűrnie.
Lényegében jópofa dolognak is gondolhatjuk az MI által készített fotókat, amikor Ferenc pápa fehér pufidzsekiben sétálgat a Szent Péter téren vagy Will Smith a Mc Donalds-ban dolgozik szomorúan (más kérdés, hogy ez a fajta szórakoztatás nem igazán tekinthető az MI „intelligens” felhasználásának, de hát valószínűleg olyan MI-t érdemlünk, amennyire okosan tudjuk felhasználni), ugyanakkor vélhetően más gondolatait megmásítani (MI-vel vagy anélkül) az MI segítségével létrehozott tartalmak jogi korlátja is lesz. Nagyon helyesen.
