Cukkini - a kalóriaszegény fogyasztószer

Észak-Amerika déli részére helyezik az őshazáját és az ott vadon előforduló C. texanaból származtatják.

A cukkini erősen fejlett orsógyökere mélyre hatol és számos oldalgyökérre ágazik el. A gyökérzet mélységben és szélességben a 1,5 m-t is elérheti, így egy-egy tő 2-3 m3 talajrészt is behálózhat. A gyökérzetfejlettsége, hossza és a talaj vízellátottsága között összefüggés van: száraz körülmények között nagyobb a gyökérzete.

Kúszó szárának hossza fajtánként változhat, általában rövid (40-80 cm-es) szárú. Ötszőgletű, barázdált szárán az epidermisz-sejtek osztódása következtében többsejtű szőrök fejlődnek, melyek egyetlen kihegyezel csúcssejtben végződnek. Ezenkívül előfordulnak több sejtből álló, fejecskét képező mirigyszőrök is. Szárában a tökfélékre jellemző, bikol-laterális (középen farész, kívül-belül háncsrész) szállítónyalábok futnak. Ezek a nyalábok, főleg a csúcs közelében, két körben foglalnak, helyet. A levelek a száron sűrűn egymás mellett helyezkednek el, közepesen vagy mélyen karéjosak és mély öblűek. A levélnyelek általában hosszabbak a levéllemeznél, a levélkaréjok hegyesek. A levélnyél és a fonákon kidudorodó erek a merev szőröktől tüskés tapintásúak.

A virágok egy- és kétivarúak. A zöld csészelevelek száma 5, alsó felük összenőtt, a csészecimpák hegyes-szálasak. Az ugyancsak 5 sziromlevél hasonlóképpen összenőtt, a párta tölcsér vagy harang alakú, szélessége 10-15 cm. A porzók szabadok, esetleg 2-2 portokon a csatlók hátukkal összenőhetnek. Alsó állású magháza 3 termőlevélből forrt össze. Termése hosszúkás-hengeres, fiatal korban egyes terméseken a kocsánynál a kabaktermések bor-dázottak. Terméshéja sötétzöld, fehér pontokkal vagy csíkokkal tarkított, húsa fehér. Lapított tojás alakú magja kissé hegyes végű, halvány, sárgásfehér. A magok szinte csak sziklevélből állnak.

Környezeti igénye

Melegigényessége igen hasonlít a közönséges tökéhez, valamint az uborkáéhoz. Magjai 12-13 °C alatt nem, vagy csak rendkívül hosszú idő múlva csíráznak. Optimális csírázá-si hőmérséklete 23-27 °C. A vegetatív részek fejlődéséhez elegendő 20-25°C, míg a virágokéhoz 25 °C feletti hőmérséklet a kedvező. A hűvös idő nem kedvező számára, virágzása elhúzódik, sőt terméskötése is elmaradhat. 10-15 °C közötti hőmérsékleten a termések alig növekednek, csak öregednek. Fagypont alatt a növény gyorsan elfagy.

Fényigényes, de gyenge árnyékot vagy szórt fényt is elvisel, ezért nem túl sűrű állományban köztesként is vethető. Fiatal, kevés lombú gyümölcsösben, szőlő között nyugodtan termeszthetjük. Tűző napon, nedves, párás környezetben gyorsan növekszik.

Zsenge terméseket csak nagy vízigényének kielégítésekor várhatunk. Mélyre hatoló és viszonylag nagy talajréteget behálózó gyökérzete ellenére a kevés nyári csapadék miatt csak öntözéssel termeszthető biztonságosan. Nedves körülmények között viszont folyamatosan szedhetjük. Különösen nehezen alkalmazkodik a tápkockával palántázott növény a szárazsághoz. Hosszan tartó szárazságban virágképződése elmarad, de a növény nem pusztul el, hanem eső vagy öntözés után újra hajt, illetve ismét virágzásnak indul.

A szélsőséges talajtípusok kivételével általában minden, a zöldségfélék termesztésére alkalmas talajon termeszthető. Erősen kötött, agyagos talajon a gyökerek befulladnak, ezért fejlődése vontatottá válik, emellett a termések nagyon gyorsan elöregednek. Jó vízgazdálkodású, laza, morzsalékos szerkezetű területet válasszunk számára.

Gyors növekedése, folytonos terméskötése miatt rövid tenyészideje ellenére is sok tápanyagra van szüksége. Nagy tápanyagigényét a tápelemeket folytonosan leadó szerves trágyával elégíthetjük ki a legjobban. Ha nincs módunkban az egész területet trágyázni, akkor feltétlenül végezzünk fészektrágyázást: az ültetés előtt 2 héttel a kijelölt és kiásott fészkekbe tegyünk l-l lapátnyi trágyát, majd temessük vissza, hogy megülepedjen a gödör talaja. A teljes terület trágyázásakor 30-50 kg érett istállótrágyát adjunk 10 m2-re. A műtrágyák közül ugyanekkora területre 30—40 dkg szuperfoszfátot és kálisót, valamint 30-50 dkg pétisót szórjunk ki. Folyamatos szedése miatt nagyon fontos a nitrogén fejtrágyázás, illetve Wuxallal vagy Peretrix permettrágyával a levéltrágyázás. A szilárd nitrogénműtrágyákat vízben oldva adagoljuk ki.

Termesztése

Közvetlen helyrevetéssel és palántáról szaporíthatjuk, az utóbbi esetben a májusi kiül-tetésig érdemes a területet rövid tenyészidejű vagy áttelelő zöldségfélével hasznosítani.

Az őszi talaj-előkészítés előtt szórjuk ki a szerves trágyát, a foszfor- és a káliumtartalmú műtrágyákat. Ha kissé szalmás az istállótrágya, a nitrogénműtrágya 1/3-át szintén ősszel szórjuk ki. Szántással vagy ásással forgassuk le a kijuttatott tápanyagokat. Tavasz-szal, a téli fagyok által szétmállasztott rögöket gereblyézzük el és a korai előnövényt vessük el. Április második felében kezdjük meg a területet előkészíteni a cukkini alá.

Szabad földre a helyrevetést május elején végezzük. A töveket egymástól 80-100 cm-re helyezzük el. Egy-egy fészekbe 4-5 szem magot tegyünk és 2-3 cm-es földréteggel takarjuk be.

Melegágyban, fólia alatt, egyéb meleg és világos helyen palántát is nevethetünk. 2-3 magot tegyünk kis cserepekbe, tejfölöspohárba. Kelés után csak egyet hagyjunk edényenként, a többit gyökerestől húzzuk ki. Az 1 hónapos palántanevelés végén gyakori szellőztetéssel vagy fokozatos szabad levegőre való kivitellel a növényeket szoktassuk, eddzük hozzá a kinti környezethez. A késő tavaszi fagyok elmúltával ültessük ki a palántákat a tápkockával együtt úgy, hogy a tápkocka a talajfelszínnel szintben vagy nagyon kicsivel az alatt legyen. A kiültetés után öntözzük be.

Az első kapálással a helyrevetett cukkinit egyeljük, egy, esetleg két tövet hagyjunk meg fészkenként. A levelek kialakulását siettethetjük fejtrágyázással, melyet az első szedések után megismételhetünk. Az öntözések és kapálások helyes arányával (a jó időben végzett kapálás felér egy öntözéssel) tartsuk morzsalékosan, nedvesen és gyommentesen a talajt.

Az utóbbi években már 3-4 ezer ha-on termesztik, biztos, jó átlagtermést ad évente (10 m2-enként 35-38 kg). Sovány homokon, szikesedésre hajlamos területeken fejlődése vontatott. Sok virágot elrúg, emellett a megkötött termések gyorsan elöregednek. Kifejezetten érzékeny a talaj nagy sótartalmára és a növényvédőszer-, különösen a gyomirtószer-maradványokra. Majdnem minden évben megjelenik rajta az atka és a levéltetű, de a kártevők még nem okoznak komoly kárt.

Gyors növekedése miatt virágzás után a töveket állandóan kísérjük figyelemmel, mert a megkötött termések rendkívül gyorsan fejlődnek. Legízletesebbek a 10-20 cm hosz-szúak, de tölteni vagy rántani a nagyobbak alkalmasabbak. Meleg időben, ha a talajban elegendő a nedvesség, 3-4 napos szedési ciklusokat iktassunk be. A rövid hajtásokról éles késsel vágjuk le a terméseket, nehogy a hajtás megtörjön vagy a virágok és a kis termések megsérüljenek. A leszedett termések zsenge voltuk miatt könnyen nyomódnak ütésre is érzékenyek és gyorsan romlanak. Épen, egészségesen kamrában 1-2 napig, hűtőszekrényben 1-2 hétig tarthatók el minőségromlás nélkül.

Felhasználása

Nagyon sokféleképpen elkészíthető, akárcsak a patisszon. Könnyen emészthető, kalóriaszegény, ezért a diétás étrendben, pl. cukorbetegeknek nagyon ajánlott.