Amit nem tudtál a dióról!
Levelét teaként vértisztítónak, emésztés elősegítésére, féreghajtásra, valamint bőrkiütések ellen használják. Burkát gyomor- és bélhurut problémák ellen alkalmazzák.
Dió történelem
Népies neve: kulcsos dió
A dió illetve diófa (Juglans) a diófélék vagy diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozó nemzetség, Ázsiából származik. Rendszerint igen nagy termetű fák, leveleik páratlanul szárnyaltak, csonthéjas termésük a dió, májusban virágzik. Hazánkban két fajuk él, az egyik az ehető diót termő közönséges dió (J. regia), a másik az Észak-Amerikából származó, jellemzően díszfaként ültetett, alkalmanként erdőgazdasági jelentőségű fekete dió (J. nigra).
Zöld színű, lecsüngő, nyolc-tíz centiméter hosszú virágai barkában fejlődnek. Termése csonthéjas, gömbölyű, barna színű. Külső burka zöld, a csonthéjról az érés közeledtével könnyen leválik. A csonthéjban ráncos, húsos, dús olajtartalmú magot találunk. Gyógyászati célból a leveleket és a termés zöld burkát is felhasználják. A diólevelek csersavat, illóolajat is tartalmaznak.
Levelét teaként vértisztítónak, emésztés elősegítésére, féreghajtásra, valamint bőrkiütések ellen használják. Burkát gyomor- és bélhurut problémák ellen alkalmazzák.
Gyógyászati célra a növény levelét, termésének külső, zöld burkát (népies nevén: diókopács), és – némileg talán meglepő módon - a csonthéjon belül a terméseket elválasztó, éretlenül kifejezetten keserű hártyát is felhasználják. Az egészséges levelet fáról gyűjtsük, fosszuk meg szárától. Gyűjtési ideje: júniustól, amíg levele könnyen átszúrható.
Diólevél tea I.: 20 gr diólevelet főzzünk meg 1/2 l vízben és a szüredéket reggel, kávé helyett – szükség esetén - cukorral fogyasszuk.
Diólevél tea II.: Egy púpozott teáskanál apróra vágott diólevelet 1/4 liter forró vízzel leöntünk, rövid ideig állni hagyjuk és utána fogyasztjuk. Étvágytalanság, emésztési panaszok esetén, a szervezet tisztítására ajánlott, de különleges illata és íze miatt is kedvelt. Néhány szem szegfűszeget vagy kis fahéjat is tehetünk hozzá, ízlés szerint ízesíthetjük mézzel.
A diókopácsot, szeptember közepétől érdemes gyűjteni. Mivel sötétbarnára színezi a bőrt, húzzunk kesztyűt. A gyűjteményt jól szellőző helyen alaposan meg kell szárítani, romlásnak indult darabokat távolítsuk el.
A levél naftokinon származékokat (juglont), cserzőanyagokat (ellágsav-származékokat), flavonoidokat, illóolajat tartalmaz. A diókopács juglont és hidrojuglon glikozidokat tartalmaz.
Mire alkalmazható?
Bőrbetegségekre, pattanások, kelések, fekélyek, ekcéma esetén ezek lemosásra, borogatására, gyulladásgátlásra használják, aranyér ellen pedig a levélből készített ülőfürdő ajánlott. Tejkiütés, fejkoszmó, rüh esetén a zöld dió levelének főzetével mossuk le az érintett helyeket, hatása gyors, látványos.
A diókopács teafőzetét izzadás, bél- és gyomorhurut problémákra ajánlják. Hajhullás ellen is kiváló.
Június közepén szedett zöld dióból nagyszerű dióesszencia készíthető, mely tisztítja a májat, a gyomrot és a vért, megszünteti a gyomorgyengeséget és a bélpangást.
Dióeszencia receptje: 25 db., négyfelé vágott (burok és bél egyben!) zöld dióval megtöltünk egy befőttes üveget, leöntjük bő 1 liter gabonapálinkával. A pálinka lepje el 2-3 ujjnyira a diót. Az üveget lezárva 3-4 hétig a napon vagy egyéb meleg helyen tároljuk. Ezt követően leszűrjük, a lét palackba töltjük. Szükség esetén egy-egy kávéskanállal fogyasztunk belőle.
|
|
Megosztás |
|
További cikkek
Linkek, Partneroldalak
KULINÁRISVILÁG
levelezési cím:
1085 Budapest, József krt. 55-57.
információ szolgáltatásainkról:
06 (70) 311 61 25
Felelős kiadó: Kelemen Tamás
© 2001-2005 Kulinárisvilág (offline)
© 2008 Kulinarisvilag.hu
Minden jog fenntartva!
A site használata az Kulinarisvilag.hu "adatvédelmi és - kezelési elvei és gyakorlata" dokumentum tudomásul vételével lehetséges.
