Élelmiszer etikai kódex - július 1.-től életben

...miután a termelői, feldolgozói és kereskedői szakmai, valamint az érdekképviseleti szervezetek megbízottai csütörtökön a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) aláírták az élelmiszer etikai kódexet.

Gráf József, az agrártárca vezetője elmondta, hogy a kódex aláírásával több hónapos egyeztetési folyamat zárult le, amelynek eredményeként a magyar élelmiszervertikum szereplői rögzítették az együttműködés szabályait. A miniszter jelezte azt is, hogy az etikai kódexhez a szaktárca mellékletet csatolt, amelyet ő maga ír alá, és ebben az FVM garantálja az etikai kódex működésének feltételeit. Az etikai kódex célja, hogy a magyar fogyasztókat egészséges magyar élelmiszerrel lehessen ellátni - mondta Gráf József, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ez nem jelenti a külföldi áruk száműzését a polcokról. A kódex aláírásával július elsejétől a magyar áru részesedése nyolcvan százalékra emelkedik a nagy áruházláncok üzleteinek polcain a jelenlegi mintegy hetvenöt százalékról. A kódex megalkotását a miniszter a termelők, a feldolgozók és a kereskedők közös felelősségvállalásának nevezte: az ágazati szereplők nem a konfrontációt, hanem az együttműködést keresik. Gráf József emlékeztetett arra is, hogy a szóban forgó kérdést, nehézkesen ugyan, de törvényi úton is lehetett volna szabályozni, az önként vállalt kötelezettség járhatóbb út.

A miniszter ugyanakkor hozzáfűzte, hogy az etikai kódex betartását egy ellenőrző bizottság felügyeli majd, amely a panaszokat is összegzi az év végéig. Ezt követően dőlhet el véglegesen, hogy az etikai kódex működik-e, vagy sem. Amennyiben nem, úgy a tárca ismét a törvényi szabályozás felé tesz lépéseket. Egyben reményét fejezte ki, hogy az utóbbi lehetőség nem válik valósággá. Újságírói kérdésre válaszolva miniszter közölte: éppen az uniós kritikák elkerülése érdekében alkották meg a kódexet, ugyanis az önként vállalt önkorlátozáson alapul, ezt pedig az EU nem tiltja.

Sirman Ferenc szakállamtitkár köszönetét fejezte ki azon szervezetek képviselőinek, amelyek részt vettek a kódex megalkotásában. Kilenc szakmai szervezet írta alá a dokumentumot. A magyar termék meghatározásában is egyezség született a felek között. E szerint magyar terméknek kell lennie a közvetlenül a mezőgazdasági termelőtől az üzletekbe került árunak, azaz például a zöldségnek, gyümölcsnek. Továbbá az úgynevezett homogén, azaz egykomponensű termékek - például a sajtfélék - alapanyagának is Magyarországról kell származnia. A többkomponensű termékek esetében itthon kell gyártani azt, amit magyar terméknek tekintenek, továbbá a komponensek között magyar alapanyagnak is lennie kell.

Jelezte azt is, hogy az élelmiszerek ára esetleg némileg emelkedhet, mivel több lesz a polcokon a magyar termék. Megjegyezte azonban, hogy ez a minőség szempontjából mindenképpen megéri a vásárlóknak. "A magyar mezőgazdasági termékeknek van piaca bel- és külföldön egyaránt, ebben az ágazatban a gazdasági válság kevésbé érezteti hatását és jelentős visszaesést a termelésben nem lehet tapasztalni."