2007. április 17., kedd
Akinek van számítógépe, Internet-kapcsolata, naponta akár több tucatnyi, kéretlen reklámlevéllel is kénytelen megküzdeni. Közülük a legveszélyesebbek a világ legkülönbözobb pontjairól érkezo felszólítások, amelyek online gyógyszervásárlásra buzdítanak.
Legjobb, ha ezeket a reklámleveleket azonnal eltávolítjuk, mert kivétel nélkül olyan készítményeket ajánlgatnak, amelyek jó esetben teljesen hatástalanok, rosszabb esetben pedig súlyosan károsítják a vásárló egészségét. (L. az internetes gyógyszervásárlásokról szóló korábbi cikkünket.) Erre a veszélyre figyelmeztet az Országos Gyógyszerészeti Intézet felhívása is.
Hosszú az út a molekulától a tablettáig
A tudományos felfedezéstol a gyógyszerré válásig nagyon hosszú (akár 20-25 év) az út, amely rendkívül munka- és eszközigényes, ám foként roppant drága folyamat. Nem véletlen, hogy egy-egy új molekula, amelybol egyszer majd gyógyszer lehet, a világ gyengébb gazdasági adottságokkal megáldott országaiból fejlesztésre, a leggazdagabb államok laboratóriumaiba „vándorol”. Egy-egy új gyógyszer kifejlesztése, „patikaéretté” tétele dollármilliárdokat is felemészthet.
A gyógyszerfejlesztés mindenkor betartandó alapelvei a hatékonyság és a biztonságosság. Az alapkutatásokat végzo tudósok olyan új molekulákat keresnek, amelyek továbbfejlesztve felhasználhatók lehetnek majd valamely betegség kezelésére. Sokszor elofordul, hogy reménykeltok az alapkutatások, ám gyógyszerként késobb mégsem alkalmazhatók. Mócsai Attila, a budapesti Semmelweis Egyetem Immunológiai Intézetének adjunktusa szerint a felfedezett molekuláknak kicsiny töredékébol lesz csak gyógyszer.
A fejlesztésnek számos buktatója van, még a humán klinikai vizsgálatok fázisáig eljutó molekuláknak is kevesebb mint 10 százalékából lesz valóban gyógyszer. Problémát jelenthet például (és ez elore nem jelezheto), hogy a klinikai kipróbáláskor az emberi szervezet miként reagál az új hatóanyagra, milyenek és mekkorák lesznek a mellékhatások. A kutatóknak ekkor kell mérlegelni, hogy az új hatóanyagnak a gyógyító vagy a mellékhatásai az erosebbek. Ennek alapján hoznak döntést, hogy tovább fejlesztik azt, vagy sikertelennek nyilvánítják a próbálkozást.
Hosszú az út a fogyasztóig
Ahhoz, hogy egy új hatóanyag gyógyszerként forgalomba kerüljön, át kell esnie a kifejlesztés hosszadalmas és munkaigényes fázisain – mondja Szabó Franciska, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) munkatársa. A kémiai és gyártási feltételek teljesülését követoen kerülhet sor az élo szervezetre való hatásosságának bizonyítására. Ha a klinikai vizsgálatokat megelozo laboratóriumi tesztek bizonyítják az új hatóanyag hatásosságát és viszonylagos ártalmatlanságát, elkezdodhet a többlépcsos, kórházi körülmények között végrehajtott, embereken történo kipróbálás. Ha a humán klinikai vizsgálat sorozat is sikeres, és bebizonyosodik a gyógyítási elony/mellékhatások kockázati arányának megfelelo volta, a gyártó kérheti az új gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyeztetését. Az általa benyújtott vizsgálati dokumentációt az OGYI értékeli, pozitív eredmény esetén pedig bejegyzi a gyógyszert a hazai gyógyszertörzskönyve és kiadja a forgalomba hozatali engedélyt.
A fentiekbol jól látható, hogy az új gyógyszerek forgalomba hozatalának feltételei rendkívül szigorúak Európában és Magyarországon egyaránt, ám mégis mind nagyobb a veszélye annak, hogy az emberek ellenorizetlen, nagyon gyakran hamis gyógyszerekhez jutnak, azokat szedik, és jó esetben nem gyógyulnak meg tole, rossz esetben súlyos egészségkárosodást szenvednek.
Óvakodjunk a hamisítványoktól!
A hamis gyógyszerek elterjedése világszerte egyre több gondot okoz. Erre hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, amely római ülésén globális együttmuködésre szólította fel a világ politikusait és egészségügyi szakembereit. A konferencia résztvevoinek álláspontja szerint Európában központi testületet kellene létrehozni, melynek feladata lenne, hogy figyelje a folyamatokat, és javaslatokat dolgozzon ki a hamisítványok terjesztésének megakadályozására.
A szervezet statisztikája szerint napjainkban a Föld gyógyszerkereskedelmének átlagosan 10 százalékát a hamisítványok teszik ki. Vannak országok, amelyekben ennél sokkal rosszabb a helyzet. Oroszországban például a gyógyszerforgalom 20, Mexikóban 40, Nigériában pedig a 80 százaléka hamisítvány. A kriminológiai statisztikák szerint a gyógyszerhamisítás az egyik legdinamikusabban fejlodo bunözési ágazat; 2010-re az öt évvel korábbihoz képest a hamisítványok 92 százalékos bovülését jósolják a kutatók. Ennek eredményeként csak az Egyesült Államokban körülbelül 75 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak majd le.
Olyan, mint az eredeti
A hamis gyógyszerek jellemzoje, hogy külsejükben nagyon hasonlítanak az eredetire, így megtévesztik a fogyasztót. Egy amerikai felmérés szerint 2004-ben az Interneten magánterjesztok által hirdetett gyógyszerek mindegyike hamis volt, amelyek vagy lényegesen kevesebb hatóanyagot tartalmaztak a gyári készítménynél, vagy egyáltalán nem volt bennük hatóanyag. Olyan is elofordult, amelyikben az emberi szervezetre ártalmas vegyületeket találtak.
A hamis készítmények ajánlatai Magyarországon is megjelentek. Azok általában a világhálón érkeznek, de vannak piacokon, aluljárókban árusítók is. Leggyakrabban különbözo férfi potencianöveloket, antibiotikumokat, idegcsillapítókat kínálnak, de elofordult már, hogy hamisított inzulint ajánlottak megvételre.
Az OGYI meghatározása szerint a hamisított gyógyszerek legjellemzobb egészségügyi kockázatai: a hatástalanság, az eloírtnál kevesebb hatóanyag-tartalom, amely például az antibiotikumoknál rezisztenciát (a szervezet gyógyító hatással szembeni ellenállása) eredményezhet. Továbbá a súlyos mellékhatásokat (maradandó károsodást, néha halált) okozó hibás (pl. magasabb) hatóanyag-tartalom, a szennyezett, rossz minoségu olcsó ható- és segédanyagok, a rossz gyógyszerforma, a mérgezoanyag-tartalom. Az intézet állásfoglalása szerint a betegeknek fontos tudni, hogy a gyógyszer-forgalmazási engedéllyel rendelkezo ellátónál vásárolt gyógyszernél a gyártót, a nagykereskedot, a gyógyszerészt és az orvost is törvényben meghatározott anyagi és erkölcsi felelosség terheli. Így az ott vásárolt termékek minosége garantált. Az illegális árusoknál vett gyógyszer által okozott esetleges mellékhatásokért, egészségügyi károsodásokért senki sem vállal felelosséget, a fogyasztó nem számíthat jogorvoslatra vagy kártérítésre.
Mirol ismerheto fel a hamisítvány?
Az OGYI szerint a hamis készítmények többsége felismerheto a csomagolóanyagok silányabb minoségérol, a dobozon szereplo grafikai elemek szokatlan formájáról, színérol. A doboz adathiányos (gyártási és törzskönyvi szám, gyártási és lejárati ido) voltáról. Továbbá a gyártók által a hamisítás elkerülése végett alkalmazott jelek (hologramm, biztonsági zár, tépomatrica, dombornyomás) hiányáról. Árulkodó jel lehet a gyógyszer szokatlan színe, formája, állaga is, esetleg a furcsa mellékíz.
Hogyan kerüljük el a hamisítványokat?
Csak patikákban vagy azokban a kijelölt üzletekben vásároljunk gyógyszert, ahol ehhez megvannak a törvényben eloírt feltételek. Nyaralás, utazás alkalmával az Európai Unió határain belül szintén a gyógyszerárusításra kijelölt helyeken vásároljunk, távolabbi országokba pedig itthonról vigyük magunkkal a megfelelo mennyiségu gyógyszert. Internetrol, piacról, „kéz alól” saját egészségünk védelmében soha ne vásároljunk. Kivételt képezhet ez alól a Magyarországon is hamarosan elterjedo on-line patikai szolgáltatás. Az ilyen tevékenységre vállalkozó gyógyszertárak honlapjai szabadon megtekinthetok, muködésük a Magyar Gyógyszerész Kamaránál bármikor ellenorizheto.
Hamisítás ellen technika
Az Egyesült Államokban olyan rádiófrekvenciás azonosító rendszert mutatott be az IBM, amely egy beépített chip segítségével végigkíséri a gyógyszereket az útjukon, a gyártótól egészen a felhasználóig. A rendszer szoftverei és szolgáltatásai révén kiszurhetok a gyógyszertolvajok, a hamisítók, a forgalmazókat pedig megkíméli a visszahívott termékek becserélése miatti kellemetlenségektol.
|
|
Megosztás |
|
