A „fertozés” szó hallatán a legtöbben közismert, hétköznapi betegségekre – influenzára, gombás fertozésekre – gondolunk, olyan betegségekre, melyek azonnal vagy rövidebb ido elteltével tüneteket produkálnak.
Az orvosi szakkönyvek 1950-tol az 1990-es évek elejéig a gyomorfekélyt a gyomor savasságának, a stressznek, a dohányzásnak, az alkoholfogyasztásnak és a genetikai tényezoknek – bárminek, csak nem fertozésnek tulajdonították. Kétségtelen, hogy e tényezok csakúgy, mint a „0”-ás vércsoport, a nem szteroid gyulladásgátlók szedése, a Zollinger-Ellison-szindróma növelik a fekélyek kialakulásának kockázatát, azonban a fertozöttek magas száma miatt a Helicobacter pylori szerepét nem hagyhatjuk figyelmen kívül.
Áttörés 1983-ban, Nobel-díj 2005-ben
Az áttörést Barry J. Marshall és J. Robin Warren ausztráliai kutatók felfedezése hozta meg, akik 1983-ban azonosították a Helicobacter pylorit. Felfedezésüket 2005-ben Nobel-díjjal jutalmazták. A gyomor- és nyombélfekélyek fertozéses eredete azóta vált széles körben elismertté.
A H. pylori 60 ezer éve együtt él az emberrel. A baktériumot az Afrikából kivándorló emberi faj vitte magával az emésztorendszerében. Napjainkban a H. pylori fertozés megközelítoleg minden második embert érint. A fertozés rendszerint gyermekkorban kezdodik, gyakran az anyáról a gyermekre terjedve. A fejlodo országokban a rosszabb higiénés körülmények és nem megfelelo közegészségügyi ellátottság miatt a fertozöttek száma magasabb.
A jelenségnek a fertozött egyén egészsége szempontjából fokozott jelentosége van. Kutatók vizsgálatai alapján a H. pylori ugyanis nemcsak a peptikus fekély és gyomorrák kialakulásában játszik fontos szerepet, hanem növeli az érrendszeri betegségek, a szívinfarktus kockázatát is.
Nem mindig ellenség: van, amitol véd
Hiba lenne azonban a H. pylorit mint általános ellenséget kezelnünk. A New York-i University School of Medicine kutatói által elvégzett vizsgálati eredmények szerint a fertozött egyének esetében az asztma kialakulásának kockázata 21, az allergiák megjelenésének valószínusége pedig 23 százalékkal kisebb. Ha a fertozés a 15. életév betöltését megelozoen következik be, az asztma valószínusége 37, az allergia veszélye 45 százalékkal alacsonyabb. A kutatást végzo orvosok szerint egyre inkább terjed a H. pylori fertozöttség kezelése, attól függetlenül, hogy a páciensnél kialakult-e már fekélyes megbetegedés, vagy sem. Éppen ezért nem zárható ki: a H. pylori fokozatos visszaszorítása is közrejátszik abban, hogy napjainkban, különösen a gyermekek körében folyamatosan emelkedik az asztmás megbetegedések száma.
A New York-i University School of Medicine által végzett korábbi kutatások, melyek a gastrooesophagealis (vagyis a gyomor és a nyelocso érintettségével járó – a szerk.) reflux betegség (GERD) és a H. pylori fertozöttség kapcsolatát vizsgálták, bebizonyították, hogy a baktérium megjelenése csökkenti a GERD kialakulásának valószínuségét. Ezek szerint a baktérium negatívan befolyásolja a gyomor muködését, a nyelocsoben azonban jótékony hatást fejt ki.
Árt a gyomornak, jó a nyelocsonek
Az eredményeket tovább erosíti a National Cancer Institute által végzett kutatás is, melynek során bebizonyosodott, hogy a fertozött egyének esetében a gyomor alsó szakaszán, a nyombél területén kialakuló daganatok kockázata nyolcszor magasabb, mint a H. pylori negatív személyek esetében. Ezzel szemben a gyomor felso részét érinto, a nyelocso részén megjeleno daganatok kockázata a H. pylori pozitív egyének esetében háromszor alacsonyabb volt.
A bizonyítottan fekélybetegségben szenvedoknél, akiknél a kórelozményben fekély szerepel, vagy gyakran vesznek be savcsökkentot panaszaik enyhítésére, a H. pylori fertozést kezelni kell. Nem tisztázott, hogy a fekélymentes betegeknél hasznos-e az antibiotikus terápia vagy sem. A H. pylori fertozötteknek megközelítoleg csak 10-15%-ában alakul ki fekélybetegség életük során, több mint 80%-ukban viszont soha.
Nyilvánvaló tehát, hogy a baktérium nem önmagában vezet a betegségek megjelenéséhez, a folyamatot nagymértékben segítik a káros környezeti hatások, az egészségtelen, stresszes életmód éppúgy, mint a legyengült immunrendszer.
forrás: Natúrsziget
|
|
Megosztás |
|
