Hungarikum: Paprika
Közép-Amerika szülöttét bizonyára török közvetítéssel ismerte meg a magyarság, amit korábbi neve, a "törökbors" is jelez. A szegedi és a kalocsai hagyomány török kori, kertek eldugott végében titkon termesztett gyógynövényként tartja számon.
Még az 1831. évi kolerajárvány idején is megelőző gyógyszerként alkalmazták. Fűszerként Napóleon kontinentális zárlata, a bors behozatalának korlátozása idején vált ismertté Európában.
A magyar fűszerpaprika termelésének legfontosabb központja a XIX. század közepén Szeged lett. A csípősség mértékét a mag és erezet mennyiségének adagolásával szabályozták a porrá őrléskor. Kalocsa az 1920-as években csípősségmentes paprikájával vált Szeged versenytársává. A paprikatörténelem furcsasága, hogy a szegedinek legfőbb termőhelye Röszke, a kalocsaié pedig Bátya és Fajsz, a termelési hagyományokat bemutató múzeumok mégis a városokban találhatók. (Igaz, a malmok, a csomagolóüzemek is.) Ma e két termőterület adja a zömét a Magyarország-képbe beépült terméknek. A turistáknak íz, zamat, élvezet, gasztronómiai élmény és hasznos ajándéktárgy a paprika.
Még esztétikai élmény is, hiszen az ősi szárítási technológia szerint füzérben száradó paprikát gyakorta látni a napos ereszek alján. A fűszerpaprika színét, ízét, zamatát, fűszerező hatását a fajtán kívül a szárítási, őrlési módok is befolyásolják, ezért gasztronómiai felhasználása is változatos. Színe, aromája akkor érvényesül a legjobban, ha forró zsírba kerül, mivel színező és aromaanyagai így oldódnak ki tökéletesen. Vigyázni kell azonban, nehogy túlhevüljön, mert ettől színe barnássá válhat, íze pedig kesernyéssé.
A forró zsírban aranyszínűre piruló hagyma és a rá hintett pirospaprika együttese alapozza meg a magyar konyha számos ételének karakterét, pikáns ízeit. Ez az alapja a különböző húsokból készülő paprikásnak és így kezdjük a gulyáslevest is főzni. Magyar paprikával ez a világ bármely pontján lehetséges.
Az étkezési (zöld)paprika fogyasztása a XIX. század második felétől terjedt el a bolgárkertészek betelepülése után. Legnagyobb magyarországi termőterülete a napfényben gazdag Dél-Alföld, Szentes központtal.
Szent-Györgyi Albert kutatásait ez a nagy tömegben, szinte egész évben föllelhető zöldségféle alapozta meg, ebben fedezte fel a C-vitamint, s mutatta ki az izomműködésre gyakorolt hatását. ď az egyetlen Nobel-díjasunk, aki magyarországi kutatásaival érdemelte ki a nemzetközi tudósvilág legmagasabb elismerését.
|
|
Megosztás |
|
További cikkek
Linkek, Partneroldalak
KULINÁRISVILÁG
levelezési cím:
1085 Budapest, József krt. 55-57.
információ szolgáltatásainkról:
06 (70) 311 61 25
Felelős kiadó: Kelemen Tamás
© 2001-2005 Kulinárisvilág (offline)
© 2008 Kulinarisvilag.hu
Minden jog fenntartva!
A site használata az Kulinarisvilag.hu "adatvédelmi és - kezelési elvei és gyakorlata" dokumentum tudomásul vételével lehetséges.
