Irófejedelmek és a róluk elnevezett fejedelmi ételek

Jó barátságba is kerültek, Mikszáth gyakori vendég és vásárló volt Dobos Kecskeméti – utcai csemegekereskedésében, gyakran találkoztak az Erzsébet  királyné szállóban, vagy a mai Kárpátia étterem helyén lévő népszerű vendéglőben. A hírnevessé vált író kapcsolata korán kezdődött a terített asztal különlegességeivel, már fiatal újságíró korától szívesen látogatta a vendéglőket és kávéházakat. Szegedi évei alatt tagja volt a Hungária híres „Zóna Akadémia Asztaltársaságnak”, aminek elnöke Pósa Lajos költő, karnagya pedig Dankó Pista volt. A város nevezetességi – művészek, „tollforgatók”, tudósok – egymással versengve igyekeztek megnyerni a vezetőség kegyeit, hogy az igen szűk körű társaságnak tagjai lehessenek. Mikszáth jó barátja volt a híres dinasztia alapítónak, Gundel Jánosnak is, aki az író tiszteletére az általa bérelt István főherceg szállóban 1894-ben „Mikszáth-szobát” rendezett be és az avatásra az ő tiszteletére és műveiről elnevezett ételeket készített el. A menü leghíresebb receptje az általa kreált „Palócz leves” lett, aminek fennmaradása fiának Gundel Károlynak (1883-1956) köszönhető. Sok változata forog különböző receptkönyvekben, íme az eredeti recept Gundel Károly „Kis magyar szakácskönyv”-éből (1934):

Hozzávalók: 1 kg ürühús (comb vagy lapocka) 2 fej hagyma, 2 ½ dl tejföl, 5 dkg zsír, 2 dkg paprika, 50 dkg zöldbab, 30 dkg burgonya, 1 babérlevél, 1 mokkáskanál köménymag, só. Az apróra vágott hagymát kevés zsírban megpirítom, és ha megpirult, a jól megmosott húst – amelyet előzőleg 2 cm-es kockára vágtam – beleteszem a paprikával, a szétzúzott köménymaggal és babérlevéllel együtt és puhára párolom. A burgonyát a húshoz hasonló nagyságú kockára vágom és a zöldbabot is – úgy, ahogy főzelékhez szokás. Külön-külön sósvízben vagy levesben megfőzöm a babot és a burgonyát, és mire a hús megpuhult, hozzáadom őket főzetükkel együtt, annyira, hogy gulyásleveshez hasonló híg legyen. A tejfelt elkeverem egy kávéskanálnyi liszttel és tálalás előtt a levesbe habarom és kevés apróra vágott kaporral meghintem. Aki szereti, csipetnyi szétzúzott fokhagymát is tehet bele.

Scipiades Ida „Magyar uriasszonyok szakácskönyve” (1927) közli először nyomtatásban a „Mikszáth – szelet” elkészítését. A szó szerinti recept: 8 tojás súlyú cukor, annyi vaj, annyi liszt, egy kis kanál szódabikarbóna, a 8 egész tojással jól elkevertetik, zsírral kent hosszú pléhbe öntjük a felét, másik felét kakaóval vagy csokoládéval barnítjuk, öntsük a sárga tészta mellé, kicsit összefut, de nem baj. Ha megsült, barack lekvárral össze kenjük, hosszú keskeny szeletekbe vágjuk, és vaníliás cukorral hintve tálaljuk. Egy-két evőkanál rumot is adhatunk bele, süthetjük zsírral is, de zsírból 5 dekával kevesebbet veszünk, mint a 8 tojás súlya.