
Latin neve: Coriandrum sativum
Népies neve: bolhafű, cigánypetrezselyem, poloskaszagú kapor, koldusbors, büdöskapor, beléndfű, koriandrom, zergefű
A koriander feltehetőleg Földközi tenger vidékéről származik, de már az időszámításunk előtti évezredekben is ismerték. A Bibliában is olvashatunk róla, sőt már is Hippokratész gyógyszerként alkalmazta. Egyiptomban és Palesztinában pedig az ókor óta afrodiziákumként tekintenek rá.
Jellegzetes illata mellé édeskés, enyhén fanyar íz párosul. Az ételbe semmiképpen ne főzzük bele, csakis utólag ízesítsünk vele.
Az ázsiai konyhában sokat használt, de mára hazánkban is elterjedt.
Fűszerként gyakran használják mártásokhoz, levesekhez, salátákhoz, pácokhoz, sültekhez, szárnyasokhoz, káposztás ételekhez, töltelékekhez. Uborka, paprika eltevésénél ízlés szerint egészben vagy porrá törve is használhatjuk.
Süteményeket, likőröket, gint, sört is igen gyakran ízesítenek vele.
A koriander gyógyhatásai közé tartozik a felfúvódást megszüntetése, szélhajtás, emésztést javítás, görcscsillapítás és a vértisztítás.
Koriander tea: 2 teáskanál magot 150 ml vízzel leforrázunk, 15 percig állni hagyjuk, majd szűrjük. Naponta többször is fogyaszthatjuk.
|
|
Megosztás |




