Miért kapcsolódik a lisztérzékenységhez depresszió?

...tartózkodnak a gluténtartalmú ételek fogyasztásától, derítették ki a Pennsylvania Állami Egyetem, a Syracuse Egyetem és a Drexel Egyetem kutatói.

A lisztérzékeny (orvosi szóval cöliákiás) betegek életét gyakran keseríti meg hasi fájdalom, székrekedés, étvágytalanság, hasmenés, hányinger és hányás. Az Egyesült Államokban 105-1750 emberből egyet érint, igazából csak a gluténtartalmú ételek mellőzésével lehet karban tartani. „Könnyű belátni, hogy akik nem tudják kordában tartani a betegségüket, azok gyakran vannak rosszul, éppen ezért stresszesebbek, gyakoribb köreikben a depresszió” – hívta fel a figyelmet Josh Smyth, a Pennsylvania Egyetem professzora. „A kutatók azonban korábban nem tanulmányozták elég alaposan a nehézségek megjelenését azoknál, akik betartják a diétát.”

Smyth munkatársaival együtt egy internet alapú felmérést végzett el, hogy értékelje 177 amerikai nő testi, viselkedésbeli és érzelmi állapotát. A 18 év feletti betegeknél orvosi diagnózis bizonyította a gluténérzékenység fennállását. Kikérdezték őket, hogy mennyire tartják a diétát, milyen tüneteket tapasztalnak, és ezek mennyire zavarják őket a mindennapokban, mutatják-e a depresszió jeleit, mennyire foglalkoztatja őket a táplálkozás és a testképük. Az eredményekről a Chronic Illness következő online kiadása számol majd be.

"Kiderült, hogy a résztvevők nagyobb része szigorúan követte a diétás előírásokat, és ők energikusabbnak is mutatkoztak, kevesebb stresszt éltek át, egészében véve jobb érzelmi állapotnak örvendtek. Ugyanakkor az általános népességhez képest még nekik is fokozott stresszel kellett megküzdeniük, továbbá depresszióval és testképzavarral” – foglalta össze az eredményeket Smyth. Azt hozzátette, hogy a felmérésben nem vettek részt egészséges emberek, egy korábbi kutatás eredményeit használták fel.

Érthető, ha a gluténérzékeny nőknél étkezési problémák merülnek fel, hiszen a kezelés lényege, hogy nagyon oda kell figyelni, mit és hogyan esznek. „Amit nem tudunk, hogy mit mi okoz, és milyen feltételek mellett. Valószínű, hogy a betegség, a stressz, a súly, az alak, az étkezési problémák és a depresszió kölcsönös kapcsolatban állnak. Azt azonban homály fedi, hogy a stresszesebb életet élő cöliákiás nők hajlamosabbak e a táplálkozási zavarokra, amitől aztán depressziósak lesznek. Vagy épp fordítva: búskomorságba esnek, amitől stresszelni kezdenek, és ez vezet az étkezés zavaraihoz. Tervezzük, hogy a jövőben megvizsgáljuk a problémák jelentkezési sorrendjét” – mondta el Smyth.

Az eredményekből profitálhatnak a táplálékallergiában és a gyulladásos bélbetegségekben (Crohn-betegség) szenvedők is. „Nyaralni menni, vagy étteremben enni nagyon más élmény ezeknek a betegeknek, mert nagyon gondosan kell ügyelniük speciális diétájukra. Sokszor érezhetik úgy, hogy terhére vannak a házigazdának. Sok esetben tényleg csak az étrendi megszorítás az egyetlen kezelési módszer" - vélekedett a kutató. "Úgy gondolom, a diagnózis felállításakor, vagy azt követően fel kell világosítanunk a betegeket, hogy milyen nehézségek várhatnak rájuk, és azokat miként menedzselhetik. Támogatom, hogy a kezelési protokoll ne csak a testi problémákra koncentráljon, de a lelki, társas és viselkedési tényezőkre is, mivel ezek is befolyásolhatják a betegség kimenetelét.”