Magyar Borkrónika
Már bizony az időszámításunk előtti első évezred derekán hatalmas szőlőtermesztés folyt a Kárpát-Medencében, s az ideérkező őseink nem hagyták elveszni eme hagyományt...
i.e. 800-500 Az urnasírokban talált szőlőmag leletek tanúsága alapján szőlőművelő kelták éltek Scarbantian (Sopron) és Alisca (Szekszárd) környékén.
i.e. 14-9 A Pannónia provinciát meghódító rómaiak már foglalkoztak szőlőműveléssel a Szerémségben (Sismium), Pécs (Sopianae), Szombathely (Savaria), Sopron (Scarbantia), Szekszárd (Alisca) Őszőny (Brigetio), Óduda (Aquincum), és a Balaton környékén.
i.sz. 92 Domitianus császár kiadott rendeletével igyekezett gátat vetni a szőlőtelepítésnek Pannóniában.
i.sz. 276-282 Egy római író (Sextus Aurelius Victor) szerint Probus császár, aki szerémségi vinitor család sarjaként látta meg a napvilágot, a pannóniai Sirmium városában katonáival egy mocsaras területet lecsapoltatott, s a helyet szőlővesszővel ültette be.
i.sz. 990 A kereszténység felvételét követően a magyar borászat az európai minta szerint fejlődött. A szerzetesek széles körben elterjesztették a keresztény liturgiához szükséges bor készítésének ismeretét, a szőlőművelés gyakorlatát.
i.sz. 996 Géza fejedelem bencés monostort alapított Pannonhalmán a Szent Márton hegyen.
i.sz. 1031 Első királyunk, Szent István, fiához intézett intelmei a bor ismeretét jelzik: "itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelme4det tanításomra figyelmessé teszi."
i.sz. 1075 A Garamszentbenedeki apátság I. Géza király által kiállított alapító levele említést tett a mai Kunsági borvidék területén lévő Alpár és Kürt szőlőskertjeiről.
i.sz. 1200 Rendeletek szabályozták a szőlőtelepítést, kialakultak a szőlőhegyek (promontoriumok) és a borvidékek csírái.
i.sz. 1242 IV. Béla olasz, vallon és német telepeseket telepített le az elnéptelenedett területekre.
i.sz. 1444 A török terjeszkedés elől menekülő rácok meghonosítják a vörösbor készítését, eszközeit, eljárásait.
i.sz. 1486 Tordason elkészült az egyik legkorábbi földesúri rendtartás a hegyszabályokról.
i.sz. 1631 Szepsi Laczkó Máté az első tokaji aszú elkészítésével századokra nyúló hagyományt teremt. A tokaji borok nemzetközi elismertségre tesznek szert.
i.sz. 1742 Megjelent az első Szőlőjövések könyve.
i.sz. 1825 Pozsonyban megépül az első magyar pezsgőgyár.
i.sz. 1875 Magyarországon is felütötte fejét a filoxéra, 120 ezer hektár ültetvény pusztult el. Ez a dátum az utána következő I. szőlő rekonstrukciónak nevezett program révén egyben a magyar szőlőtermesztés megújulásának is mérföldköve lett.
i.sz. 1893 Hatályba lépett az első magyar bortörvény.
i.sz. 1894 Elfogadták az első országos hatályú hegyközségi törvényt.
i.sz. 1901 Budafokon megkezdte tevékenységét az első magyar pincemesterképző iskola.
i.sz. 1920 A trianoni békeszerződés hatására Magyarország elveszti borvidékei 1/3-át és borfogyasztói 2/3-át.
i.sz. 1945-1990 Az időszak jellemzője a szemléletváltás volt. A szakigazgatás átalakult, megszűntek a hegyközségek, hatályát vesztette a bortörvény. Az ültetvények kezelése részben magánkézben maradt, a szőlőfeldolgozás, a borászat és a borforgalmazás központosításra került. Ebben az időszakban az állami tulajdonú nagyüzemek vitték piacra az árubor 85 %-át.
i.sz. 1962-1963 II. szőlő rekonstrukciónak nevezett telepítési program, melynek keretében több tízezer hektár szőlőültetvény telepítésére került sor.
i.sz. 1970 Az erőltetett, államilag ösztönzött exportérdekeltség hatására az ország megtermett borának több mint fele a kelet-európai országok fogyasztóinak asztalára került.
i.sz. 1990-2000 Az évtized elején beállt hazai és nemzetközi politikai változások ismét gyökeresen új helyzetet teremtettek. Megszűntek, vagy átalakultak korábban meghatározó kelet-európai piacaink. A privatizáció során átalakultak az állami vállalatok, magánkézbe kerültek az ültetvények. Új utakat kellett keresni a technológiai fejlesztés, az értékesítés és az ágazati szabályozás terén.
i.sz. 1994 Elfogadták a Hegyközségi törvényt, megkezdődött a hegyközségi rendszer újraszervezése.
i.sz. 1997 Hatályba lépett a Bortörvény. Meghonosodtak az eredetgarancia nemzetközi követelmény szerinti, magyar sajátosságokat is tartalmazó elemei. A szőlő és a bor származását igazoló tanúsítvány kíséri a termelőtől a fogyasztóig.
i.sz. 2000 Jövedéki szabályozás alá került a bor.
|
|
Megosztás |
|
További cikkek
Linkek, Partneroldalak
KULINÁRISVILÁG
levelezési cím:
1085 Budapest, József krt. 55-57.
információ szolgáltatásainkról:
06 (70) 311 61 25
Felelős kiadó: Kelemen Tamás
© 2001-2005 Kulinárisvilág (offline)
© 2008 Kulinarisvilag.hu
Minden jog fenntartva!
A site használata az Kulinarisvilag.hu "adatvédelmi és - kezelési elvei és gyakorlata" dokumentum tudomásul vételével lehetséges.
