Mennyire egészséges a szójacsíra? Ennyire!

Még édességek is, mint csokoládé, joghurt, tejszín, kakaó is létezik szójával. És ami a legjobb: a finom szójából készült nyalánkságok állítólag még igen egészségesesek is. Ázsiában ezt már régóta tudják. Az ázsiaiak sok szóját esznek és ezért egészségesebbek és tovább is élnek. De vajon mi a mítosz és mi a valóság?

1. Mítosz

Az ázsiaiak sok-sok szóját esznek.

A szójacsíra időtlen idők óta képezi az ázsiai étkezés egyik alapját. Sok európai azt gondolja, hogy az ázsiaiak ezért egészségesebbek, mint mi, mivel több szójaolajat, szójaszószt, szójacsírát és tofut esznek. De ez tényleg így van?

Az ázsiaiak bár több szóját esznek, de nem jelentősen többet, mint mi. A tény az, hogy néhány betegség egyszerűbben ritkább azon a területen és ez nem feltétlenül az étkezésre vezethető vissza, vagy az ételekre, hanem más tényezőkre, mint pl. az életvezetésre.

2. Mítosz

A szója enyhíti a változáskori tüneteket.

Ezenkívül a szójában lévő phytohormonok is nagyon fontosak a nők számára, mely egy természetes alternatívája lehet a hormonterápiának és segít az olyan tipikus panaszok ellen, mint pl. hőséghullámok. Az ázsiaiaknak ugyanis alig van problémájuk a menopauzával, állítólag azért, mert egy életen keresztül szóját esznek. Azonban egyedül a szójaevés nem segít ki minket a bajból. Ehhez valóban egy nagy adag phytohormonra lenne szükségünk. A szójacsírában a phytohormonok az isoflavone formájában vannak jelen. Ezek a növényi eredetű hormonok az ösztrogénhez igen hasonlóak és a hatásuk is megegyezni látszik. A phytohormonokat a szójából nyerik ki és többszörös koncentrációban táplálékkiegészítőkben kínálják fogyasztásra. Ezeknek a kapszuláknak és tablettáknak azonban igen eltérő a phytohormontartalmuk, s mivel nincsenek világos utasítások arra, hogy mégis milyen hatással vannak a női szervezetre, az egészségügyi szervezetek konkrétan nem tanácsolják a fogyasztásukat.

Ez a táplálékkiegészítő nagyobb felmérések során nem bizonyította, hogy valóban segítene a nőknek a változáskori panaszok kezelésére. A szójában lévő phytohormonokat azonban továbbra is az egekbe dicsérik, mely természetes gyógymód lehet rákos megbetegedések kialakulása ellen és ezt megint azzal próbálják bizonyítani, hogy az ázsiai nők közül kevesebb szenved mellrákban, vagy méhnyakrákban, - végül is ilyen reménynek mely európai nő tudna ellenállni?

3. Mítosz

A szója véd a rákos megbetegedések kialakulása ellen.

A mellrák és más rákos megbetegedések ellen állítólag a szójában lévő phytohormon nyújthat segítséget, azonban ez az összefüggés még nem teljesen bizonyított. Sőt, azok a nők, akiknél mellrákot, méhnyakrákot, vagy petefészekrákot állapítottak meg, tanácsos, ha nem is nyúlnak phytohormonokhoz! Az ilyen betegségben szenvedő nők mindenesetre nem megfelelő alanyok egy kísérlethez, mivel nem lehet tudni, hogyan reagálnának a kezelésre a phytoösztrogének, s a bevitt phytohormonok vajon nem emelnék-e a rizikó esélyét.

Vannak már bizonyítékok arra is, hogy a phytohormonok segítik a rákos sejtek növekedését és szaporodását a szervezetben, azonban egy biztos eredményhez még hiányoznak a hosszú éveken keresztül folytatott megfigyelések. Tanácsos kerülni az phytohormon kúrákat, - inkább akkor már természetes szójacsírát fogyasszunk!

4. Mítosz

A szója mindig egészséges

A szójabab sok élelmiszer alapja. Tele van értékes fehérjével, mely azonban csak a feldolgozás után emészthető számunkra. A szójababból számos étel készíthető: szójabab, szójatúró, csokoládé, fagylalt, szójaliszt és húshelyettesítő termékek. A szójából készült ételek sora egyre tágul, még babaételt is találunk a polcokon. Azonban ez utóbbinál óvatosság ajánlott!

Néhány országban a szója alapú ételek egyenesen tiltottak, mivel még nem bizonyított, hogy a szójatejben lévő phytohormon mennyire befolyásolja a csecsemők egészségét és hogyan alakul majd azok korai fejlődése. A kisgyerekeknek - a felnőttektől eltérően - sok koleszterinre van szükségük. Ez megtalálható az állati eredetű fehérjékben, illetve az anyatejben, mely szintén az előző csoportba tartozik.

A felnőtteknek is érdemes vigyázniuk azonban! A fehérjeallergia a növényi eredetűek esetén is előjön, legalábbis ezt mutatják a kutatások. A szójafehérje allergia épp annyira gyakori, mint a tejfehérje-allergia.

A vegetáriánusoknak és azoknak, akik szeretnének lemondani a húsról, a szójafehérje egy igen jó alternatíva hús helyett. Fontos azonban ügyelni arra, hogy mennyire képes befogadni azt a szervezetünk! Néhányan könnyedén megemésztik, mások viszont egyáltalán nem viselik el.

A szójabab mindenesetre nagyon finom táplálék frissen fogyasztva, vagy húsként feldolgozva. Ránézésre semmi különbség nincs közte, vagyis semmi nem akadályozza meg, hogy néha kipróbáljuk! Egy másik klassz hír a szójával kapcsolatban: egyetlen más növény sem volt képes ez idáig ekkora mennyiségben fehérjét termelni, mint a szója! A szója diadalútja így mindenképpen megállíthatatlan!