Nagydobos mezőgazdasági termelésében kiemelkedő szerepet játszik a sütőtök. Termesztésének a településen ősrégi hagyományai vannak, melyek úgy tartják, hogy már a késői feudalizmusban is termesztették a nagydobosi sütőtököt a Perényi birtokon.
A silány talajon kevés munkával és befektetéssel is jó termést hozott. Az első világháború idején már jövedelmező ága volt a paraszti gazdálkodásnak. Termesztésének virágkora az 1920-30-as évek majd az 1936-46 közötti időszakra tehető. Napjainkban ismételten fellendülőben van termesztése.
A márkázott nagydobosi sütőtököt zöld állapotában speciális védjeggyel látták el. A védjegyet sütővassal sütötték rá a kocsánytól kb. 10 cm-re. Csak lapított, erősen cikkelyes, cukorgöbökkel ellátott tököt márkáztak ilyen formán. A márkázás egyúttal a termés várható mennyiségének megállapítása is volt. Egy-egy nagydobosi sütőtök 6-10 kilogrammot nyomott, így átlag 8 kg-mal szorozva a darabszámot megkapták a termék várható mennyiségét. Holdanként 100-200 q termésről is van tudomásunk.
A nagydobosi sütőtököt kedvelték sokféle felhasználtsága miatt is. Magvából olajat készítettek, húsából lekvárt főztek, de sütve is igen finom csemege volt téli estéken.
A nagydobosi sütőtök gazdag téli vitaminforrásunk. A sütés-főzés során C - vitamin tartalmát sajnos elveszti, de bőven marad benne B1- és B2 - vitamin, nikotinsav. Különösen gazdag karotinban, ami főleg szemünk egészségének megőrzése szempontjából hasznos. Nem utolsó szempont az sem, hogy olcsón megvásárolható és a termesztése sem igényel magas szintű mezőgazdasági ismereteket. Kerüljön tehát minél többször az asztalunkra, ne csak sült tök formájában, de levesnek, befőttnek, süteménynek, esetleg tortának is díszítve. Az asztalunkra kerülhet még leves, befőtt, ivólé, sütemény formájában is.
Reméljük, hogy a sütőtökből készült ételek, italok mindennapi étkezésüket változatosabbá és egészségesebbé teszik.
|
|
Megosztás |
|
