Szezongyümölcs, az ősz hidegének finom termése. Akkor az igazi, ha megcsípte a dér. A mai háziasszonyok már alig ismerik...
A naspolya (Mespilus) 3-6 méter magas kis termetű fa, illetve tőről elágazó ágas bokor. Az ágak vörösesbarnák. Levelei lándzsa alakúak, "molyhosak".
A naspolya virágai május elején-közepén nyílnak, 3-5 cm átmérőjűek, fehér színűek, öntermékenyek. A magok kemények. A növény melegigényes, ezért hazánktól északabbra igen ritkán fordul elő.
Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről származik. Hazánkba olasz közvetítéssel került. Nevének származása kétséges, a latin mespila szó elolaszosodott nespula változatából eredhet.
Népies elnevezése lasponya, miszpolya.
- A naspolya gyümölcse utóérő. Ez arra utal, hogy a fáról leszedve frissen nem alkalmas a fogyasztásra. Ha a fán hagyjuk, s 2-3 alkalommal megcsípi a dér, akkor sokkal édesebb lesz. Idejekorán szüretelve tegyük száraz, legfeljebb enyhén nedves helyre, s decemberre meglágyul, fogyasztható. Színe ekkorra sötétebb, íze kellemes.
- Gyümölcsének magas pektin tartalma miatt lekvár és zselé is készíthető belőle.
- A népi gyógyászatban kérgének főzetét vérzéscsillapítására használják. Emellett a garat gyulladásait is jól gyógyítja.
- Magvainak főzete vesekő ellen kiváló!
|
|
Megosztás |
|
