Kulináris örömök az ókori görög világban

A borivás az étkezés ünnepi részének számított. Galinosz (híres ókori orvos) szerint, a bor nagyon jót tesz a vérkeringésnek, és nyugodt álmot biztosít. Arkhilokhosz híres verseiben a bor jelentőségét említi:

Legfőbb alapanyagok az árpa, búza, olajbogyó, szőlő, káposzta, zöldbab, spárga, vöröshagyma, fokhagyma, tök, uborka és természetesen a különböző húsok voltak. A legkedveltebb gyümölcs a füge, szőlő, alma, birsalma volt.

Fűszerek: szezám, kömény, ánizs, kapor, koriander, menta, zsálya, majoránna, ruta, mazsola, ecet, méz, bors, citrom.
Édesítésre mézet és édes gyümölcsöt vagy nádcukrot használtak.

A görögök gyakran ettek húst, a marhát kedvelték leginkább! Fogyasztottak kecske- és bárányhúst, természetesen halak és más tengeri finomságok is asztalaikra kerültek. A sertéshúst nem kedvelték, szárnyasokat alig ettek. A húst sütés előtt mindig zöldségekkel együtt pácolták be, hogy puha legyen. A salátákat nyersen ették, és általában nem főzték meg a zöldségeket, hogy ne veszítsék el a vitaminokat. Az ételeket a nők főzték a házi rabszolgák segítségével általában nyílt helyen vagy a kertben. A lakásokban mai értelemben vett konyha nem volt elkülönítve.

Éttermek nem voltak, így a nagyobb lakomák alkalmával a vendéglátó saját házában szolgálták fel az ételeket. Szakácsokat, cukrászokat csak Kr.e. 400 után alkalmaztak.

Az athéni ember csupán könnyű reggelit fogyasztott. Ez leginkább árpakenyér volt, amit borban áztattak és "Akrato"-nak hívták vagy egy bögre "kikeonasz"-t ittak reggeli helyett, ami felforralt árpa mentával, kakukkfűvel illatosítva.
Az ebédre és uzsonnára is hasonló gyorsan fogyasztható és könnyű étel volt. A legfontosabb és leggazdagabb étkezés a vacsora volt.

A vacsorát mindig valamilyen süteménnyel vagy gyümölccsel fejezték be. (mousaka, halva)

Az ógörögök ritkán használtak kést, villát. Kézzel ettek és az étkezés végén a kenyér belsejével tisztították, törülték meg a kezüket.

Az olimpiák története az ókori görögök történetéig nyúlik vissza. Az első játékokat feltehetően Kr.e. 1000 körül rendezték. Mivel az első olimpiai győztes neve Kr.e. 776-ból maradt fenn, a négyévenként megrendezett játékokat hivatalosan innen számítjuk.

Az olimpiai játékok kezdetben egyetlen versenyszámból álltak, a stadionfutásból.

Euszébiosz (Kr.u.260-340) szerint a Kr.e. 776-ban rendezett játékokon ezt egy Koroibosz nevű szakács nyerte meg. A győzteseknek borban vagy tejben főtt árpadarát készítettek, amit mézzel és fűszerekkel ízesítettek és sajttal szolgáltak fel.