Bejelentkezés az oldalra



 Nem regisztráltál? Regisztrálj most!


A pálinka története és 6 ismérve

2008. május 22., csütörtök
Szerző: Jónás József
Forrás: www.mesterpalinkak.hu

Miután a XI. században Európa is megismerte a desztillációs eljárást, Magyarország területén a szeszfőzést sokáig a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette.

A 6 ismérv:

— Száz százalékban gyümölcsből készült párlat, semmilyen adalékanyagot nem tartalmaz.
— Kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly és aszú szőlőtörköly az alapanyaga.
— A gyümölcsöt, illetve a törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták.
— Alkoholfoka minimum 37.5 % V/V.
— Csak á-val és k-val írható.
— Kizárólag Magyarország használhatja a pálinka, és négy osztrák tartomány a barackpálinka nevet.

Azokra a termékekre, amelyek e kritériumoknak nem felelnek meg, csak a szeszesital megnevezést lehet alkalmazni.

A pálinka útja

Miután a XI. században Európa is megismerte a desztillációs eljárást, Magyarország területén a szeszfőzést sokáig a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette. A XV. században a szeszfőzés földesúri előjog volt, bizonyos mértékben korlátozták a paraszti főzést és az „égett szesz” a XVI. századig gyógyszernek számított. Akkor már ismert volt a „babinka” és a „tótpálinka” kifejezés, amelyek még nem a gyümölcspálinka létére utaltak. 1641-ből olyan okmányok maradtak fenn, amelyek arról tanúskodnak, hogy szabad királyi városok is kaptak engedélyt szeszgyártásra. A gabonaszesz készítése egyre elterjedtebb lett és 1677-ben, az éhínség miatt rendelettel tiltották meg a kenyérgabona felhasználását szesz gyártására. Még ennek az évszázadnak a végén összeírták a szesz- és gyümölcspálinka-főző üstöket. E tény bizonyítja, hogy a gabona mellett már a gyümölcs is az „égett szesz” alapanyaga volt. A XVIII. század közepén Magyarországon a mai értelemben vett pálinkát főztek, méghozzá egyre több fajta gyümölcsből. Erre az időre tehető a paraszti főzdék fokozatos megszüntetésével az ország területének egyes részein a tiltott pálinkafőzés kialakulása is; a zugfőzés a mai napig magyar sajátosság.

Az iparosodás erősödésével a kisebb és nagyobb pálinkafőzdék, illetve a szesz- és likőrgyárak számának növekedése, a mind nagyobb termelés megkövetelte a központi szabályozást. A földesúri előjogot 1836-ban törvényerőre emelték, ezt követően 1850. szeptember 29-én bevezették a pálinkaadót. Magyarországon a pálinkafőzéssel kapcsolatban ettől az évtől lehet azt mondani: a feljegyzések és az azokban szereplő adatok megbízhatóak. 1851-ben 105 129 főzdét tartottak számon, ami azt jelenti, hogy az országban szinte minden nagyobb uradalom, gazdaság, illetve város és község saját szeszfőzdét birtokolt. A XX. század elején, 1913-ban 860 szeszgyár működött, a magyar szeszgyártás ekkor lett először világszerte elismert, a termelés pedig újra megközelítette a 2 millió hektolitert. 1934-ben már úgy emlegették a barackpálinkát, mint a „világhírű magyar italt”, és a gyümölcspálinka exportja a második világháború kirobbanásáig évről-évre nőtt.
Egy 1938-ban született törvény alapjaiban változtatta meg a pálinkafőzés magyarországi helyzetét. Ettől az időtől Magyarországon „szesz előállítása, finomítása, víztelenítése, behozatala és értékesítése felett kizárólag” az állam rendelkezett.

A pálinkafőzést szabályozó rendeletek 1951-ig lényegében nem változtak, igaz, közben a második világháborút követő államosítások után, 1949-ben a Gyümölcsszeszipari Tröszt (e név a rendszerváltásig többször változott) 60 nagyobb szeszfőzdét olvasztott egybe, a kisebb üzemek ezt követően kerültek állami kézbe. Az 1951-es jogszabályok a pálinkafőzdéket egységes bor- és gyümölcsszeszfőzdeként kezelték, részükre termelési keretet állítottak fel, illetve a bor- és gyümölcstermelők részére kifőzethető mennyiséget korlátozták. Az állam 1982-ben maga szüntette meg szeszmonopóliumát. Egy törvény kimondta: „Gyümölcsből készült pálinka előállításával — jogszabályban meghatározott kertetek mellett — magánszemély is foglalkozhat.”. Egy másik jogszabály azt írta elő, hogy „magánszemély — pálinkafőzés céljára — legfeljebb 500 liter főzőüst kapacitású szeszfőzdét létesíthet”, illetve a szesz előállításával foglalkozó gazdálkodó szervezet ilyen kapacitású szeszfőzdéjét bérbe vagy szerződéses üzemeltetésre átadhatja a magánszemélynek. A pálinka szempontjából még ezeknél is fontosabb volt, hogy a szocializmus idején először követelték meg a szakértelmet.

A szocializmus hiánygazdasága a pálinkafőzést sem kímélte. A rézművesek nem olyan űrméretű főző-, és finomító üstöket készítettek, amilyeneket akartak, esetleg megrendeltek tőlük. Szó nem lehetett erről! Az ipar gyártotta rézlemez vastagsága, hossza és szélessége határozta meg az üst méretét. Ezért aztán egy időben mindenütt ugyanakkora üstöket helyeztek üzembe.
A rendszerváltás évében 1989-ben már csak 880 szszfőzde üzemelt, közülük 202 volt magánszemély birtokában. Az üzemek technikai felszereltsége, a szakemberek hiánya és a gyenge alapanyag miatt lehetetlen volt kiváló pálinkákat készíteni. Emiatt aztán az itthoni és a külföldi piacokról eltűnt a gyümölcspálinka. Helyét átvette a hideg úton, finomszeszből, vízből és aromából előállított szeszesital, amit persze pálinkaként értékesítettek. Mielőtt végleg elnyelte volna a süllyesztő ezt a csodálatos italt, valahonnan a „világ végéről” felbukkantak az „Őrzők”: azok az emberek, akik ma a csúcspálinkákat főzik. Küzdöttek, harcoltak, közben egyre jobb pálinkákat főztek és hihetetlen harcok árán 2002-ben elérték, hogy a pálinkát az Európai Unió is elismerje magyar italként, a pálinka hungarikum lett, a pálinka újra a nemzeti büszkeségünk, és újra világhírről álmodunk.


A pálinka újjászületett.


Add a Twitter-hez | Add az iWiW-hez | Megosztás | Add a Startlaphoz | Add a Google Reader-hez

További cikkek


A portál ajánlata

Optimista kártya Holddiéta könyv Ezoterikus Kalendárium 2017 Újra lesz Szeminárium! Bármilyen rendezvényt felturbózunk! Jósnő, asztrológus, grafológus...
Ezoterikus kalendarium 2017
Szívből ajánljuk:
Privát szakács szolgáltatás
Válassz egy gyümölcsöt, ilyen a jellemed?
A bögre megmondja? Neked milyen van?
Te is megismerheted a jövődet! A horoszkópod tudja!
Olvass napi Tarot üzeneteket Bellától!


bekalabamacskahaja.blog.kulinarisvilag.hu
tandi.blog.kulinarisvilag.hu
konyhatundi.blog.kulinarisvilag.hu
delikat.blog.kulinarisvilag.hu
mrita.blog.kulinarisvilag.hu







KULINÁRISVILÁG


levelezési cím:
1085 Budapest, József krt. 55-57.

Felelős kiadó: Kelemen Tamás




© 2001-2005 Kulinárisvilág (offline)
© 2008 Kulinarisvilag.hu

Minden jog fenntartva!

A site használata az Kulinarisvilag.hu "adatvédelmi és - kezelési elvei és gyakorlata" dokumentum tudomásul vételével lehetséges.