Nemcsak táplálék, hanem gyógyszer is a rizs!
Rizs: párolva, főzve, tejben, vajban, édesen és sósan, önmagában vagy köretként, számtalan variációban. De ki gondolta volna, hogy rizs (Oryza sativa) a világ 3 milliárd lakosának alapvető tápláléka?
A rizs a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozik.
Számtalan fajtája között a szemek színe valamint alakja segítségével lehet leginkább eligazodni. Az első rizst a legenda szerint az isteni földműves, Shennong ültette. A rizs nem csak a mindennapok fő ételének számított és számít a mai napig (!), hanem igen gyakran az isteneknek felajánlott áldozati ételt is a rizs alkotja. Amerikába először a spanyolok, portugálok által jutott el a XVI. században.
Élettani hatások
B-vitaminokat, kalciumot, vasat, fehérjét, keményítőt, rostot, szerves sót tartalmaz. A barna rizs hántolásával kapjuk a fényes, fehér rizst. Kiváló gyógyhatású szer bőrbetegségekre, hajhullásra, korpásodás ellen. Ezekre a rizskorpa fogyasztása ajánlott, bélgyulladások esetén pedig a rizsnyák; gyomorproblémákra kizárólag a barna rizs, mert a rajta maradó héj tápdús. A rizstejet tejérzékenységben szenvedők fogyaszthatják.
Rizsfajták
A barna rizs például attól barna, hogy a hántolás után nem fényezik (azaz nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti ún. „ezüsthártyát”), emiatt jelentősen nagyobb a tápértéke, ugyanakkor jóval lassabban fő, s keményebb marad.
A hántolt rizseknek többféle változata létezik. Pl.: az opál rizs, melyet még a héjában felgőzölnek, majd ezután hántolnak. Ez a nyersen koptatott-fényezettnél bizony jóval ízesebb, tápdúsabb. A hántolt és fényezett rizsfélék általában fehérek (az ízük semlegesebb), s fajtájukra elsősorban az alakjukból következtethetünk.
A hosszú szemű fajták (ezek hossza az átmérőjük 4-5szöröse is lehet) a főzésnél nem tapadnak össze, így inkább hagyományos köretnek, rizottónak készíthetők el.
A rövid szemű fajták rendszerint puhábbra főnek, s hajlamosak az összetapadásra, így ezeket könnyebb pálcikával enni, illetve épp ezért kiválóak gombócnak, pudingnak, tejberizsnek is.
A sötét színű vadrizsnek nevezett növény, valójában nem rizs, hanem egy fűféle, a tuszkaróra (Zizania aquatica) termése, mégis éppen ugyanúgy használhatjuk, mint a pergősebb rizsféléket.
Az Ázsiai receptekben találkozhatunk még a következő elnevezésekkel:
- basmati rizs, (Indiában és Pakisztánban termelik),
- jázmin rizs (Thaiföldről vagy Kínából származó),
- vörös rizs (Thaiföld);
… ízük intenzíven aromás.
A rizst már az újkőkor óta ismerték és használták, de csak sokkal később terjedt el. A Zhou-korban már fő gabonafélének számított, főleg Kína déli területein. A rizs északon nem maradt meg, helyette ott inkább kölest termelnek.
A rizsfajták közül meg kell említeni még a borkészítéshez használt nuo-t. A leégetett erdők helyére telepített rizsföldek terménye a „tűz rizsnek”. A legjobb minőségű pedig a mocsári rizs, mely a csapadékos déli völgyekben terem.
A lábon álló rizst tao-nak a hántolt rizst mi-nek nevezik. A főtt rizs neve pedig fan vagy mifan. Mind a mai napig a főtt szemes rizs mellett készítenek rizsnyákot (mi) és rizslét (zhou), ami egy jóval hígabb fajta mi.
|
|
Megosztás |
|
További cikkek
Linkek, Partneroldalak
KULINÁRISVILÁG
levelezési cím:
1085 Budapest, József krt. 55-57.
információ szolgáltatásainkról:
06 (70) 311 61 25
Felelős kiadó: Kelemen Tamás
© 2001-2005 Kulinárisvilág (offline)
© 2008 Kulinarisvilag.hu
Minden jog fenntartva!
A site használata az Kulinarisvilag.hu "adatvédelmi és - kezelési elvei és gyakorlata" dokumentum tudomásul vételével lehetséges.
