A startup cégek esetén a jogi szabályozás az alapítás során bír különös jelentőséggel. Tekintettel arra, hogy a startup cégekkel kapcsolatos olyan jogszabályokat, amik megkülönböztetik a startup cég alapítását a hagyományos, nem startup cégektől, az alapításkor kell figyelembe venni.
Ennek leglényegesebb elemei a szindikátusi szerződés és a szellemi tulajdon (vagy kifejezetten a know-how) apportja.
A startup cég alapítása abban különbözik egy hagyományos cég indulásától (és alapításától), hogy a startup alapítása során (vagy hamarosan azt követően) lehetséges nagyobb tőke bevonása, illetve a startup létrehozásának oka valamilyen ötlet megvalósítása (ami valamilyen formában már létezik – leírva, szabadalomként bejegyezve, bejegyzés alatt vagy már működőként).
Az első esetben a felek viszonyainak rendezésére szükség van egy szerződésre (ami független lehet a társasági szerződéstől), ez a szindikátusi szerződés, a második esetben a szellemi alkotás esetleges apportját valósítja meg a tag a startup alapítása során.
A szindikátusi szerződés olyan szerződés, amelyik elkülönül a társasági szerződéstől. Tehát olyan megállapodás a tagok (vagy nem feltétlenül a tagok) között, amelyik vagy a társasági szerződés megkötését megelőzően annak megkötéséig terjedő hatállyal, vagy a társasági szerződés hatálya alatt vagy hatályába lépését követően is tartó hatállyal, amely a társasági szerződéstől függetlenül szabályozza a felek viszonyait.
Az egyszerűség kedvéért az alábbi lehetőségeket egy táblázatban foglalhatjuk össze
| társasági szerződés megkötése előtt | társasági szerződés hatálya alatt | ||
| (leendő) tagok között | (leendő) tagok és nem tagok között | tagok között | tagok és nem tagok között |
| hatálya a társasági szerződés megkötéséig tart vagy a társasági szerződés hatályába lépését követően is hatályos | hatálya a társaság fennállása alatt vagy kevesebb ideig tart | ||
A társasági szerződés előtt megkötött szindikátusi szerződés a leendő tagok társaságalapításig vagy azt követően valamely határidőig vagy feltételig fennálló viszonyait rendezi, míg a társasági szerződés hatálya alatt megkötött szindikátusi szerződés leginkább arra szolgál, hogy valamely olyan partnerrel való elkötelezettséget erősítsen meg, amely nem kíván (vagy a társaság jelenlegi tagjai nem kívánják) tagként szerepelni a társaságban.
A szindikátusi szerződés nem nevesített szerződés a polgári jogban, ezért egyfelől a feleknek nagyobb szabadságot biztosít, másfelől könnyen más nevesített szerződésként jelenhet meg a felek viszonyaiban, pl. (haszon)kölcsönszerződésként, amit a felek szándékainak megfelelően érdemes elkerülni (és erre figyelemmel lenni).
A szellemi tulajdon apportja
A startup cégek alapításkor vagy azokba friss tőke érkezésekor felmerülhet a szellemi tulajdon mint nem pénzbeli tagi hozzájárulás lehetősége. Tekintettel arra, hogy az új tag szellemi terméke magas értéket jelent a cég szempontjából, viszont sok startup cég kezdetekor a tagok nem rendelkeznek kellő pénzbeli hozzájárulással, kifejezetten kedvező lehet a szellemi terméket, a szellemi tulajdont apportálni a cégbe, azaz a tagi jogviszonyért cserébe a tag (vagy az új tag) a szellemi termékére, tulajdonára felhasználási jogot engedélyez a cégnek.
Fontos különbség van ugyanakkor a kft. és a részvénytársaságok között a szellemi tulajdon (a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás) apportja szempontjából, amire az apport során figyelemmel kell lenni. Míg a kft-k esetében az apport értékelése a tagok felelőssége (amennyiben magasabb áron értékelik, mint a szolgáltatáskori érték és erről tudnak, úgy felelősségük van a károkért a társasággal szemben, mégpedig a szolgáltató féllel egyetemlegesen kötelezhetők), úgy a részvénytársaságoknál könyvvizsgálónak vagy az adott vagyontárgy (szellemi tulajdon) értékének meghatározására szakértelemmel rendelkező személynek a jelentése is szükséges.
A fentiek kinyitnak egy további kérdéskört: a szellemi tulajdon védelmének a kérdését, amivel talán egy másik blogbejegyzésben foglalkozunk, mindenesetre jelentősége van az apport esetében annak is, hogy az adott szellemi tulajdon már védelem alatt áll vagy sem.
