Bejelentkezés az oldalra



 Nem regisztráltál? Regisztrálj most!


Zen a konyhában - keleti konyhatitkok

2009. augusztus 24., hétfő
Szerző: Sáfrány Zsófia - Kulináris Világ
Forrás: Forrásanyag: Philip Kapleu: Buddhista érvek a vegetarianizmus mellett

A zen teljes tudatosságot jelent az életvezetésünkben, egyfajta lelki hozzáállást, mely természetesen azzal is kapcsolatban van, hogy mit fogyasztunk és hogyan. Az ételkészítés zen filozófiája a " sódzsin-rjóri ".

A zen ételek

A "sódzsin-rjóri" jelentése szó szerint: növényi eredetű főzés. Bár hozzá kell tenni, hogy a kifejezés rendelkezik egy másodlagos jelentéssel is, mely arra a főzésre utal, mely a lelki fejlődésünk szolgálatában áll. A zen főzés segít, hogy a nyugatiak által néha elfeledett apró örömöket is felfedezzük, melyet a konyha és a növények kínálnak. Útmutatást ad hozzá, hogyan élvezzünk egy tál forró levest a tél hidegében, vagy nyáron a frissen szedett gyümölcsök illatát. A szakács ezen út révén testi-, lelki- és szellemi fejlődésen keresztül megy át.

A "sódzsin" szakács eredete


A "sódzsin" szakácsművészet eredete Kínából ered, ahol az alapokat a kínai szerzetesek fektették le és adták át a japánok számára. Sok zen kolostor követte a leghíresebb művek útmutatását, mint pl. "Eihei Dógen", a legtekintélyesebb zen szakács a 12. században írt "Tanácsok zen szakácsoknak" című könyvét. A tradíciókat a mai napig betartják, miszerint az elkészített étel a fogyasztó érzékeinek serkentésére szolgál.

A "sódzsin" szakács


Nagy hangsúlyt fektet az egyszerű és tápláló ételekre, melyeket mindig friss és idény alapanyagokból állít elő. Japánban ezek az alapanyagok a következőket takarják: rizs, friss zöldségek és savanyúságok, szója, szójaszósz. Akárcsak az életterünk kialakításában, az ételek elkészítésében is a harmónia elérésére törekednek. A menü összeállításakor törekednek rá, hogy figyelembe vegyék az évszakot, a helyi adottságokat és a kulturális összetevőket. A feltálalandó étel határozza meg a kiválasztott étkészlet stílusát és formáját. A színnek ugyanúgy harmonizálnia kell az étellel, mint a tányér anyagának. Az ételt mindig a tányér közepére helyezik el és ízlésesen visszafogottan tálalják. A japán éttermek ügyelnek rá, hogy még a sorozatban gyártott ételek tálalása is sugallja a filozófiájukat.

A főzés gyógyító ereje


A zen szakácsművészetet "jukeszi" néven is ismerik, mely szó orvosságot jelent. Az indiai ájurvéda orvoslási rendszerének alapelveihez hasonlóan arra tényre alapoz, hogy az étel elkészítése szorosan összefügg a betegségek megelőzésével és gyógyításával. A tradicionális kínai orvoslás szintén meg van győződve arról, hogy bárki, aki testi panaszoktól szenved, annak feltétlenül be kellene számolnia orvosának étrendjéről is.

Ételkészítés

A zen szakácsok, amikor ételt készítenek, azt tökéletes lelki jelenléttel teszik. Akármilyen egyszerű ételt is készítünk, illetve bármilyen puritán összetevőkből is főzünk, mindig legyünk lelkesek aziránt, amit csinálunk. A zöldségkrémleves nem fog ezáltal a hozzáállás által finomabban ízleni, egyszerűen az a tudat, hogy a zöldségeket legjobb tudásunk szerint készítettük el, úgy, hogy közben átéltük a természet varázsát, jóérzéssel tölt majd el minket A főzés által magunknak és másoknak is örömet okozunk. Egyfajta meditáció ez, mikor már azelőtt örömünket leljük az ételben, mielőtt még elfogyasztanánk azt.

Étkezés


A zen étrend hagyományosan szigorúan vegetáriánus, alapozva ezt arra a buddhista meggyőződésre, hogy: "minden élőlény érző lény is egyben." Ritka esetben előfordul, hogy húst fogyasztanak, de fontos megjegyezni azt is, hogy vannak a zen étrendet követőek között, akik fogyasztanak húst. Tulajdonképpen ez a mai világban mindenki saját maga döntése. Egyik másik kultúrában sem foglalkoznak ennyire mélyrehatóan az étkezéssel, a főzéssel és az étellel. Holott a zen kultúra igen egyszerűen tekint erre a foglalatosságra: az evés maga létszükséglet, vagyis éhesek vagyunk, elkészítjük az ételt és elfogyasztjuk.

Háromcsészés főzés

Az "orijoki" szó Japánban több jelentéssel bír. Egyrészt utal az evőcsészék szertartásos használatára, másrészt szó szerinti jelentésében azt jelöli, amiben minden benne van. A csészéket minden szerzetes megkapja felszentelése után és ezután ebbe a három csészébe kapják az ételüket. A hármas elrendezés tökéletes harmóniát mutat, másrészt a tápanyag szempontjából is a kiegyensúlyozott étkezés sajátja. Az étkészlettel való bánásmód igen szabályokkal teli. Étkezés előtt az égbe emelik a csészét a hálaadás jeleként, másrészt magát a csészét is három ujjal tartják. A mai étkészlet a következőkből áll: gyékényalátét, melybe később beletekerik az étkészletet, evőpálcikák, nagy csésze, két kisebb csésze és egy asztalkendő. A nagyobb csészékbe általában a szénhidrát tartalmú ételeket teszik, mint pl. a burgonyát vagy a tésztát. Az egyik kis tálba az innivalót vagy salátát, zöldséget teszik, a másikba a tofut vagy más fehérjetartalmú ételeket. Ez a hármas rendszer alkalmazkodik az évszakok változásához is, hiszen télen tartalmasabb ételekre vágyunk és mindenképpen nagyobb mennyisségre, míg nyáron elegendőek a friss és kisebb adagokban tálalt ételek.

"Tendzó"


"Eihei Dógen" részletesen kifejti egyik művében ("Útmutató konyhafelügyelőknek"), milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy szakácsnak. A megfelelő szakács akkor méltó a főzésre, ha ismeri a buddhista tanításokat, jóindulatú és nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Az igényeknek és az alkalomnak megfelelően főz, így a fogyasztók mindig legjobb formájukban foglalkozhatnak a lelki gyakorlattal. A szakácsművész sosem hagy meg semmit, még a zöldségmaradékot sem. Ügyesen kell főznie, átgondolva, hogy hány embernek és mekkora étvággyal főz. Ezért kiemelkedően fontos, hogy még a rizsmosásnál is nagy figyelemmel végezzük el a munkát, így pontosan érezzük majd, hogy hány rizsszemre van szükség. A "tendzó" szakács egy percre sem hagyja felügyelet nélkül a főzés egyes szakaszait, még a beszerzésnél sem. Ügyel a 6 íz-savanyú, édes, csípős, keserű, sós és a lágy-harmóniájára és figyel rá, hogy ezek valóban egyensúlyban álljanak egymással.
 


Add a Twitter-hez | Add az iWiW-hez | Megosztás | Add a Startlaphoz | Add a Google Reader-hez

További cikkek


A portál ajánlata

Optimista kártya Holddiéta könyv Ezoterikus Kalendárium 2017 Újra lesz Szeminárium! Bármilyen rendezvényt felturbózunk! Jósnő, asztrológus, grafológus...
Ezoterikus kalendarium 2017
Szívből ajánljuk:
Privát szakács szolgáltatás
Válassz egy gyümölcsöt, ilyen a jellemed?
A bögre megmondja? Neked milyen van?
Te is megismerheted a jövődet! A horoszkópod tudja!
Olvass napi Tarot üzeneteket Bellától!


bekalabamacskahaja.blog.kulinarisvilag.hu
tandi.blog.kulinarisvilag.hu
konyhatundi.blog.kulinarisvilag.hu
delikat.blog.kulinarisvilag.hu
mrita.blog.kulinarisvilag.hu







KULINÁRISVILÁG


levelezési cím:
1085 Budapest, József krt. 55-57.

Felelős kiadó: Kelemen Tamás




© 2001-2005 Kulinárisvilág (offline)
© 2008 Kulinarisvilag.hu

Minden jog fenntartva!

A site használata az Kulinarisvilag.hu "adatvédelmi és - kezelési elvei és gyakorlata" dokumentum tudomásul vételével lehetséges.