A hagyaték pozitív és negatív értékű vagyonelemekből áll. Ha valaki örököl, az egész vagyont örökli meg. Ez azt jelenti, hogy a vagyonnak mind a pozitív, mind a negatív elemeit megörökli. Az örökös felelőssé válik tehát az örökhagyó elhunyt tartozásaiért is bizonyos mértékben. A hagyatéki terhek (hagyatéki tartozások) azok a tartozások, amelyek az örökhagyó halálát megelőzően az örökhagyót terhelték, és a halálát követően is várnak a kiegyenlítésre.
A hagyatéki terhek vagy tartozások a Ptk. szerint az örökhagyó illő eltemettetésének a költségei, a hagyatéki eljárás költségei, az örökhagyó tartozásai, a kötelesrész, a hagyomány és a meghagyás. A fenti sorrendet a hagyaték kiadásánál meg kell tartani, ebből több fontos következtetés is levonható, de erről majd egy későbbi posztban teszünk említést.
Például az örökös örököl egy 100 egységet képező vagyont. 2 egységet tesz ki az örökhagyó eltemettetésének költsége, 1 egységet az eljárás költségei (lényegében a közjegyző, értékbecslő, stb. költségei), 23 egységet az örökhagyó által hátrahagyott tartozások (pl. fennálló bankkölcsön-tartozás értéke), kötelesrész nincs és egyebek sincsenek. Ebből megállapítható, hogy a hagyaték tiszta értéke 74 egység (2 + 1 +23 = 26; 100 – 26 = 74).
Ugyanakkor olyan helyzet is előállhat, hogy az örökös csak 18 egységet örököl, a különböző hagyatéki tartozások ugyanakkor magasabb értékkel kerülnek bele a hagyatékátadó végzésbe. Ez azt jelenti, hogy a hagyatéki tartozásokat az örökösnek ki kell egyenlítenie, ugyanakkor csak 18 egység erejéig felelős a hagyatéki tartozások kiegyenlítéséért, és ehhez is azt a megkötést fűzi a Ptk., hogy a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival (és azok hasznaival) felel az örökös (kivéve, ha a hagyaték tárgyai nincsenek a birtokában, mert akkor más vagyontárgyaival is felel a kiegyenlítésért). Ebből több lényeges következtetés vonható le.
Az egyik, és ezzel sok örökös tudja sok hagyatéki hitelező dolgát megnehezíteni, hogy a hagyatéki tartozást egyszerűen nem egyenlíti ki, hanem eleve a végrehajtásra „játszik”. Mi történik ezt követően?
Álljon itt erre egy példa:
Az örökös ingatlant örököl, a hagyatékátadó végzésben a hagyatéki tartozásokat nem is vitatja, ugyanakkor a hagyatéki tartozásokat nem fizeti ki. Mit tehet a hagyatéki hitelező? Fizetési meghagyást vagy pert indíthat, és a pernyertessége esetén végrehajtás útján elégítheti ki az igényét.
A másik, hogy a hagyaték tárgyainak hasznai is játszanak a képletben.
Egy másik példa: Az örökös egy cég üzletrészét örökli meg. Az üzletrész osztalék kifizetésére ad lehetőséget és egyébként az értéke is nő a feltételezésünk szerint (ezek mind – tehát az osztalékban, illetve az értéknövekményben megnyilvánuló többlet – minősülnek a haszonnak a hagyatéki tartozások kiegyenlítése szempontjából). Ennek ugyanakkor a megítélése nem statikus (a közjegyző nem feltétlenül van abban a helyzetben, hogy megítélje, hogy mekkora osztalékot biztosít a nyereség és melyik évben – hiszen több mint egy évig is húzódhat a hagyatéki eljárás), mindenesetre ettől függetlenül a hagyatéki hitelező hivatkozhat arra ebben az esetben, hogy a megörökölt üzletrész hasznaira is kiterjeszti az igényét.
Amivel a fenti példák során nem számoltunk az az, hogy a hagyatéki tartozás értéke is növekedhet az időmúlással (a vissza nem fizetett kölcsön kamattal terhelődik, stb). Amivel szintén nem számoltunk, amennyiben valaki gyorsan romló árukészletet vagy nyersanyagokat örököl (pl. takarmányt), aminek az értéke gyorsan változik.
