A ravatal, a szertartás, a halotti búcsúztató részletei

Amíg a ravatalozóban a ravatalra kerül az elhunyt, így a hallotti búcsúztató szertartása kezdetét veheti, ezzel pedig a temetési végső búcsú folyamata az utolsó fázisába léphet, hosszú utat kell megtennie a családnak, és számos döntést kell meghoznia. Ezek között az első és legfontosabb, hogy kerüljön-e megrendezésre a ravatalozóban - vagy bemosásos temetés esetében a szóróparcellánál - formális búcsúztatás, és ha igen, polgári szertartás, vagy egyházi ceremónia – református, katolikus halotti búcsúztató, gyászmise – keretében valósuljon-e az meg, vagy esetleg alternatív módokon, például úgy, hogy a családtagok mondanak beszédet.

Ezzel a döntéssel az ilyenkor óhatatlanul meghozandó döntések nagy része megoldódik– tehát ha katolikus halotti búcsúztatót választ a család, akkor a zene kapcsán nem kell döntést hozni, hisz az a gyászmise része, nem pedig opcionálisan választható elem, de ugyanez igaz a református temetési énekek kapcsán is. Fontos, hogy a vállalkozó is tud segíteni a búcsúztatás részleteit illetően, sőt igény esetén akár a ceremóniával kapcsolatos döntések egy részét is meghozhatja a hozzátartozók helyett: tudjuk ugyanis, hogy a gyász terhe alatt nem könnyű minden apró részletre gondot fordítani. Mindazonáltal tény az is, hogy az igazán emlékezetes búcsúztatások mindig személyre szabottak – egyedi, mégis kegyeletteljes módon biztosítják az elhunyt számára a végtisztességet, a hozzátartozók számára a gyászuk kifejezését, az elköszönés méltó formáit. Tehát ha bár nem muszáj a családnak a temetési végső búcsú kérdéseit illetően minden részletkérdéssel tisztában lennie, vagy azok kapcsán döntéseket hoznia – mint mondtuk, a vállalkozó igény esetén jól bevált minta megoldások alapján kész forgatókönyvekkel tud segíteni, illetve a ceremónia típusának kiválasztásával a döntések nagy része „magától megoldódik”-, mégis az emlékezetes rituálé megrendezéséhez érdemes lehet tisztában lenni azokkal a kérdésekkel és opciókkal, amelyek a szervezés során felmerülhetnek. Ezért az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy ha a család maga szeretné meghozni a döntéseket, azt a lehetőségek ismeretének teljes birtokában tehesse meg.

Formális vagy alternatív búcsúztatás?

A halotti búcsúztatatás kapcsán az első és legfontosabb kérdés az, hogy kér-e a család formális ceremóniát. Formális ceremónia alatt az elhunyt földi maradványait tartalmazó koporsó, vagy urna ravatalozó teremben lévő ravatalon történő elhelyezése, a gyászolók teremben történő összejövetele, és a búcsúztatás hagyományos menetrend szerint történő lebonyolítása értendő (szórásos temetés esetén mindez a bemosás helyszínén történik). Ha nem ragaszkodik a család a búcsúztatási teremben történő megjelenéshez, az elhunyt ünnepélyes búcsúztatásához, a klasszikus temetéshez - mert például hazaviszi a hamvakat - formális ceremóniára értelemszerűen nem kerül sor (bár informális elköszönésre ilyenkor is bőven van lehetőség). A klasszikus ceremónia megtartása mellett szól a hagyomány, adott esetben a vallásos érzület, az ünnepélyesség, az, hogy a búcsú, mint végleges aktus, illetve a búcsúztatáson az élők összejövetele segít a gyászfolyamat megindulásában. Hátránya, hogy tetemes anyagi költségekkel jár – a búcsúztató terem bérlésének, díszítésének, eszközeinek ára, adott esetben a holttest előkészítésének költsége, a szónok tiszteleletdíja, majd a végső nyughelyre kísérés költségei stb összességében nem kis tételt jelentenek.

Ennélfogva a legtöbb temetőben van lehetőség a klasszikus ceremónia mellőzésére, és az elhunyt végső nyughelyen történő közvetlen és azonnali elhelyezésére. Természetesen léteznek alternatív (informális) búcsúztatási megoldások is – ezek között a legjellemzőbb az az eset, amikor a család hazaviszi az elhunyt maradványait, és a maga módján vesz tőle búcsút, például a kedvenc kirándulóhelyén egy ad hoc összejövetel keretében vagy egy olyan helyen, amelyhez szép emlékek fűzték. Ilyenkor nincs időbeni megkötöttség, hisz a búcsúztatás akármikor megtartható, és a költségek is minimálisak. Ha azonban sor kerül formális aktusra, dönteni kell azzal kapcsolatban, hogy polgári vagy egyházi ceremónia szerint történjen-e meg a búcsúztatás.

Értelemszerűen mielőtt bármilyen szervezésbe belefogna az ember, fontos utánanézni, hogy maga az elhalálozott hozzátartozó nem rendelkezett-e már a búcsúztatás részleteit illetően, esetleg nem hozott-e még már valamilyen döntést a halála előtt.

Akárhogy is határoz a család, ha megvan a búcsúztatás időpontja, sort kell keríteni a barátok és az ismerősök tájékoztatására, melynek hagyományos módját a gyászértesítő elkészítése, kiküldése jelenti. Ha a család úgy kívánja, ennek folyamatát teljes körűen intézzük, azonban ha a hozzátartozók egyedi jelentést szeretnének írni, annak sincs akadálya. GOMB: szempontok gy. jelentés készítéséhez.

A polgári búcsúztatás ára, menete, formai és tartalmi elemei

A polgári szertartás menete abban különbözik az egyházi búcsúztatástól, hogy nem tartalmaz vallásos elemeket, ennélfogva felekezeti hovatartozástól függetlenül választható ceremoniális formát jelent, és a nem hívők meggyőződését, világnézetét is tükrözi, ugyanakkor számos személyre szabási lehetőséget is biztosít, így nem csoda, hogy az utóbbi években, évtizedekben ez a forma vált a legnépszerűbb típussá. Egyházi fenntartású temetkezési helyeken is van lehetőség világi ceremónia megtartására.

A polgári szertartás menete általában a következőképp néz ki. A temetési végső búcsú kezdete előtt, amíg a résztvevők összegyűlnek, a búcsúztatatás helyéül szolgáló teremben halk zene szól. A dalok kiválasztása törtéhet a szónok vagy temetkezési szolgáltató által, de kiválogathatja őket egy listából a temetést szervező hozzátartozó is. Ha azonban valaki szeretné személyre szabni azt, hogy mi szóljon a háttérben, és szeretne egyedi dalt, dalokat választani, arra is van lehetősége – zene ugyanis nemcsak a hozzátartozók gyülekezésekor hangzik fel, hanem az intermezzok alatt, illetve az autóból a végső nyughelyre kísérés során, illetve az elhunyt végső elhelyezésekor is.

A búcsút, mely vagy a búcsúztatási teremben vagy bemosás esetén a bemosást lehetővé tevő parcella mellett történik, világi rétor végzi, bár a szónoklatot egy vagy több családtag, ismerős, hozzátartozó is megtarthatja (ebben az esetben a polgári búcsúztatás ára alacsonyabb lehet, hisz a szónok tiszteletdíját nem kell kifizetni). Beszéd először a végbúcsú helyszínéül szolgáló teremeben hangzik el, majd egyszer a végső nyughelyhez vezető úton, illetve mégegyszer a nyughelyhez érve, majd utoljára az elhunyt elhelyezése előtt. A szónoklat tartalmazhat verseket, idézeteket, szépirodalmi részleteket, és a szöveget gyakran énekek egészítik ki. ezekről célszerű egyeztetni a temetést tartó szónokkal vagy a lelkipásztorral, hogy igazán személyes, kegyeletteli halotti búcsúztatatás hangozzék el, amikor szeretett elhunytat utolsó útjára kísérjük. A szöveg célja az elhunyt életének, halálának, elgondolkodtató pillanatainak bemutatása, illetve vigasz nyújtása az összegyűltek számára.

A beszédben szokás megemlíteni az elhunyt nevét, születési helyét, idejét, fiatalkora eseményeit, iskoláit, házasságkötése idejét, családi viszonyait, hobbiját, pozitív karaktervonásait. Általában szó esik a szüleiről, gyermekeiről, unokáiról, a velük való viszonyáról, utolsó munkahelyéről, kitüntetéseiről, eredményeiről, a halál okáról, körülményeiről, és arról, hogy név szerint kik búcsúznak tőle. A gyászbeszédet általában a szónok készíti, valamelyik hozzátartozó közreműködésével, aki a szöveghez szükséges információkat szolgáltatja az elhunytról, és aki igény esetén idézeteket, verseket választ a szónoklathoz.

Fontos megjegyezni, hogy a szónoklatot a család is elkészítheti, ezzel személyre szabható, és még kegyeletteljesebbé tehető a búcsún elhangzó szöveg, ugyanakkor az írás által a gyászfolyamat is könnyebben megindítható. GOMB: szempontok a méltó gy. szöveg elkészítéséhez.

A búcsúztatási teremeben történő aktus végén a polgári szertartás menete megindul a sírhely felé, élén a ceremóniamesterrel. A végső nyughelyhez érve a szónok verseket szavalva köszön el az elhunyttól, majd örök búcsút vesz a hozzátartozók nevében is. A holttest végső elhelyezése után a szónok elsőként nyilvánít részvétet a családtagok felé.

A polgári búcsúztatás ára több tényező – helyszín, távolság, az időpont zsúfoltsága, sürgősség - illetve a különböző kedvezmények igénybevételének függvényében változik; fontos, hogy a búcsúztatás helyélül szolgáló terem bérleti díját és a járulékos költségeket a ceremónia ára általában nem tartalmazza – a polgári szertartás ára tulajdonképpen a szónok tiszteletdíját, illetve a beszéd megírásának költségét tartalmazza, ami 30 000 forint körül kezdődik/alkalom.

Az egyházi temetési szertartás ára, menete, tartalmi és formai elemei

Az egyházi ceremóniák a vallásos hitű elhunyt lelki üdvét, és az ittmaradók vigasztalását szolgálják, és akkor választhatók, ha a megtörténik a haláleset plébánián történő anyakönyvezése és ha az elhunyt nem gyalázta nyilvánosan az egyházat - ebben mindegyik felekezet közös –, azonban lényeges különbségek vannak a református és a katolikus halotti búcsúztatók között, és ezek az eltérések nemcsak az egyházi temetési szertartás árakban öltenek testet, hanem a praktikus gyakorlat során is.

A katolikus ceremónia a katolikus temetési szertartáskönyv alapján történik – az elhunytnak az egyház tagjának kell lennie -, és alapesetben, tehát ha a család nem kér gyászmisét, két helyszínen valósul meg: a ravatalozóban és a sírnál. Előbbi helyen először a pap üdvözli az összegyűlteket, vallásos zsoltárimákat katolikus temetési énekeket énekel, igeliturgiát tart, beszenteli a végbúcsú helyszínét, majd a hívekkel együtt könyörög, utána pedig következik a Miatyánk elimádkozása, egy vagy több záróének eléneklése és a menet elindítása. A sírnál a pap szenteltvizet hint a síremlékre, a sírba helyezés során elbúcsúzik a halottól, elimádkozza a Hiszekegyet, együtt könyörög a hívekkel az elhunytért és a hozzátartozókért, majd különböző imádságok, katolikus temetési énekek következnek, végül pedig a ceremónia zárása. A temetés napján van lehetőség gyászmise kérelmezésére és celebrálására is római katolikus templomban. A római katolikus temetési szertartás ára kántor nélkül 20 000 forint, kántorral 30 000 forint. A katolikus egyházi temetési szertartás ára azonban sok esetben nem tartalmazza a harangozás költségét (ez extra 1 500 forint, bár ha az elhunyt vagy a családtagja fizetett egyházfenntartói járulékot, az összeg feleződhet).

A református lelkész válogatás nélkül, mindenkit elbúcsúztat, akinek a temetésére felkérik, tehát nincsenek feltételei a részvételnek, sem kizáró okai, tehát pl. nem kell az egyház tagjának lennie az elhunytnak. A református eljárás során református temetési énekek szólnak, a lelkipásztor gyászistentiszteletet tart, a keresztyén reménységről, a feltámadásról és az örök életről szól, és az Élet Uráról, aki legyőzi a halált, és aki üdvösséget és vigasztalást nyújt az élőknek. Református rítus esetén a forgatókönyv a következő. A végbúcsú feladásának helyszínén fohászok, református temetési énekek, imádságok, igehirdetések, úri imádságok, áldások szólnak, a sírhelynél fohász, apostoli hitvallás, áldás, hantolás alatt ének, hantolás után elköszönés hangzik el (a különböző temetéstípusok között lehetnek a forgatókönyvet illetően eltérések). A református temetési szertartás ára 20 000 forintnál kezdődik rejtett költségek nélkül.

A búcsúztatás során meghozandó további döntések, választási lehetőségek

Nem valószínű, hogy bárkinek is meglepetést okozna, hogy a búcsúztatáson illő öltözetben tanácsos megjelenni.
Értelemszerűen gondolnia kell a családnak a búcsúztatás díszeivel, a koszorúkkal, virágokkal is. A legtöbb, temetkezéssel foglalkozó cég szolgáltatásai között szerepel a virágok megrendelésének a lehetősége. Érdemes megbeszélni, hogy ezzel is megbízza-e a megrendelő a vállalkozót, vagy egyénileg intézi.

Ha sok hozzátartozó érkezik távoli vidékről, megfontolandó, hogy a temetés helyének közelében asztalt foglaljon a család – ebben is tudunk segíteni - vagy otthoni környezetben rendezze meg a halotti tort.