Tálaljuk egyik alkalommal melegen, máskor hidegen, tejszínnel és vaníliafagyival. Mert fő a változatosság!
Egy tálba üssük fel a tojásokat, és alaposan keverjük össze úgy, hogy felismerhetetlenné váljon fehérje és sárgája egyaránt. Adjuk hozzá a cukrot, a sót és a kukoricaszirupot, majd további karizomerősítő mozdulatokkal tudjuk le napi mozgásadagunkat. Tegyük hozzá a Rama-t is, a pekándió felét, a vaníliát és a rumot, hogy elmondhassuk, kész is a töltelékünk. Tegyük félre, hogy a Rama-stésztánknak is megfelelő mennyiségű figyelmet szentelhessünk. (Nagyon fontos az alkotórészekkel való megfelelő bánásmód, ami a végeredményen is látszik!) Tehát Rama-stészta. Kiengedjük, majd 0,5 cm vastagnyira kinyújtjuk. Ne sajnáljuk, lapítsuk rendesen, egyenletesen, mind a kettő tésztát, külön-külön. Ha elérte a megfelelő vastagságot, sütőpapírral béleljük ki a tepsinket, majd tegyük bele az egyik kinyújtott Rama-stésztát. Szépen rendezzük el rajta a töltelékünket, ami félretéve vár a sorsára, majd takarjuk be a másik Rama-stésztánkkal. A tetejét szurkáljuk, mint a kolléganőnket egy rossz napunkon, és mehet a sütőbe (aki gondolja, megkenheti még a tetejét tojássárgájával, hogy szép színe legyen). 45 percre hagyjuk magára, majd vegyük ki, és ha már kihűlt, szeletelhetjük.
Ikrek összetevő ezen étekben: pekándió
|
|
Megosztás |
|
