Nincs gyerek, aki ne szeretné a tejbegrízt, amit bármikor pillanatok alatt az asztalra varázsolhatunk, aminek a palánta úgy fog örülni, mint Mátyás király a nyolcfogásos fejedelmi lakomának. De hogyan készítsük csomómentesre? Erre tudom a választ, de arra nem, hogy miért tejbepapi, mért nem tejbemami? Aki tudja a választ, küldje íziben, mert már 35 éve várok rá!
Amíg a nagy kérdés a válaszra vár, leírom a titkot. Sokáig, nagyon sokáig édes kis gumók figyeltek a tejbegrízembe… sokszor nem is egy… és sokszor nem is kicsi… egészen addig volt ez így, amíg a nagy fehér főnököt, azaz a konyhatitkot nagy tudóját, a keresztanyámat fel nem hívtam, ugyan ossza már meg velem, hogyan kell tejbegrízt készíteni úgy, hogy egy darab csomó se legyen benne! A szokásos „jaj, lányom, hát még ezt se tudod” bevezető után azonban jött a lényeg. A tejbegrízt úgy csinálod, hogy odateszed a tejet forrni. Beleteszed a Rama-t és hagyod, hogy elolvadjon, majd a cukrokat is hasonló sorsra kényszeríted. Amikor már forr a tej, akkor a profik szépen sugárba, a kezdők pedig kanalanként ráhintik a darát úgy, hogy közben folyamatos körkörös mozdulatokkal keverik, a profik természetesen nem fárasztják karizmaikat, kézi habverővel végzik a keverést. Ha már mind benne van, akkor addig odatapasztva állnak mellette, és kevergetik, amíg a dara üveges lesz, és szépen megdagadt. A lényeg: kanál dara bele, kever, kanál dara bele, kever, kanál dara bele, kever, kanál dara bele, kever.
|
|
Megosztás |
|
