Vad, ahogy már gyerekkoromban is elképzeltem

A szarvast összevágom, olyan jó pörköltkocka méretűre, a borból, az olajból, a durvára vágott hagymából, a mustárból és a fűszerekből pácot készítek, majd egész éjjel pácolom. A répákat, gombákat, paradicsomot, paprikát, szalonnát és a padlizsánt összeevágom, egy nagy cserépedénybe teszem (rómaitál, patakitál, kihogy szereti, nekem cserépedény...), ráöntöm a húst pácostul, majd a vendégsereg érkezése elött fél órával betolom a forró sütőbe. A sütőből kiáramló illatok, és a hozzá fel/önkiszolgált jó magyar sörök, borok és pálinkák, s nemutolsósorban a hangulatos zene és a jó társaság meghozzák az étvágyat. Gondosan ügyelni kell rá, hogy a lé mindig ellepje (az elején lehet kell hozzá még bor), később hagyhatjuk kissé elforrni a levét, így sűrüsödik a szaft, ez esetben forgassuk rendszeresen, hogy a fent lévő, kissé ropogosabbá sült húsok alább kerüljenek, a lentebbi, tovább párolódottak pedig följebb jussanak. Nagy vonalakban másfél óra szaglászás után, mikorra is a hagymák, a gombák, a répák, nem különb a paprika, hát még a padlizsán megkülönböztethetetlen szafttá sűrüsödtek, a vendégsereg nagy örömére kivesszük, juhtúrós-tepertős puliszkával tálaljuk, mindenki legnagyobb megelégedésére. (fontos - ízletes hússlevesben főzni a puliszkát! najó, ha az nincs, akkor lehet kockából is, de jó sűrű legyen a leves! A két réteg közül a juhtúrót nem szabad sajnálni, a tetejére rengeteg töpörtyűt tenni, és jó adag lilahagymát) Még a vegetáriánusok is kétszer vesznek belőle...

Levezetésképp valami negédes arab sütemény, és az este felejthetetlen lesz...  Csinálhatjuk vaddisznóból is, de olyankor én jó félbarna sörrel (borostyán, vagy bivaly kell bele) szoktam bor helyett.