

Mi a közös a fehér hollóban és a kövér japánban? Ritka mind a kettő. Míg az első az evolúciónak köszönheti páratlanságát, addig az utóbbi tán a zöld teának. Szerintem… Vagy tán a zöldtea-fagyinak. A zöld tea zsíroldó hatását ugyanis már francia klinikai vizsgálatok is igazolták. Szóval, akkor essünk is neki, fogyasszuk bátran!
Egy tálban frontálisan ütköztessük a meleg vizet a zöldtea-porral. Mivel a látványa most még igen bizarr, tegyük félre. Egy serpenyőben keverjük össze a tojás sárgáját a cukorral. Én már a cukor látványától is hízom, ezért sorstársaimnak javaslom, e munkafázist végezzék csukott szemmel. Ha már összekevertük, nyissuk ki a szemünket, és fokozatosan, kevergetve adjuk hozzá a tejet. Vigyázat! Ekkor isteni madártejillatok fognak támadni, de ne térjünk el eredeti szándékunktól, fokuszáljunk a zöld teára, és alacsony hőfokon folyamatosan kevergetve melegítsük. Mielőtt bélbolyhaink mocorogni kezdenének, és megindulna a nyálelválasztásunk, a már egy kicsit sűrűbb keverékünket tegyük félre és hűtsük le. Ha már elérte a szobahőmérsékletet, vegyük elő a zöldtea-löttyünket, és egy pillantás nélkül öntsük bele, hogy az elfogadható látvány érdekében gyorsan összekeverhessük. Folyassuk bele a tejszínt és alaposan keverjük össze. Ha kész, mehet egy fagyálló tálba, majd a mélyhűtőbe. Ügyeljünk arra, hogy a fagyasztás során néha keverjük meg. Használhatunk fagyigépet is. (In memoriam fizikaóra: így lesz a folyékony halmazállapotból szilárd!)
kép: japanesefood.about.com
|
|
Megosztás |




